h i r d e t é s

A kilencszer módosított szilárdság

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

A kilencszer módosított szilárdság

2021. december 21. - 18:48

Mennyire lehet szilárd és ezáltal biztos egy olyan alap, amelyet ezidáig kilencszer kellett módosítani? De talán ennél is fontosabb, hogy miért.

Orbán Viktor a mai kormányinfón éppen a sziklaszilárd alkotmányt és a szilárd alkotmányos rendet védi - Forrás: ATV élő közvetítés / Facebook

"Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend. Nem lehet egy-egy szabályt kihúzogatni, megváltoztatni [...] ez nem egy kóceráj, ez nem egy sufni. Hát ez egy alkotmányos rendszer." - fogalmazott Orbán Viktor a mai kormányinfón egy NER-es újságírói kérdésre.

Gondolom a miniszterelnök arra a sziklaszilárd alaptörvényre gondolt, amelynek alapjait Szájer József írta meg Brüsszel felé egy vonaton és kilencszer módosították hatályba lépése óta.

Kilencszer módosították

Első módosítása

Az Alaptörvény első módosítása egyrészt a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökökre is; másrészt az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte.

Második módosítása

A második módosítás csak az átmeneti rendelkezéseket módosította volna; ez emelte volna be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe. Azonban az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket hatályba lépésükkel együtt megsemmisítette.

Harmadik módosítása

Az Alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt, azaz a 2013. évi CXXII. törvényt,amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól.

Negyedik módosítása

A negyedik módosítás, mind eddiginél nagyobb, 22 cikkes módosítás volt. Több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény "Záró Rendelkezések" részének címét "Záró és vegyes rendelkezések"-ké változtatta és kiegészítette - a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett - átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbítja a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen:

  • A negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Ez az ellenzők szerint kétszeresen büntetné az állampolgárokat: először a jogaik csorbulásával, másodszor pedig a bevezetett adóval.
  • A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyeket adott adott esetben egy bíróságról egy másikra irányítson át. A bírálatok szerint ennek kompatibilitási problémái vannak az európai uniós joggal.
  • Az 5. cikk 1. bekezdése a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, amit azért kifogásoltak, mert a magyar média nagy része magánkézben van.

A Fidesz érdemi indoklás nélkül visszautasította a kifogásokat.

Ötödik módosítása

Az ötödik módosítás az Alaptörvény több, nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontját módosította, azok kérése alapján.

Hatodik módosítása

2016. június 7-én az Országgyűlés kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el képviselők.

Hetedik módosítása

2018. június 23-án az Országgyűlés elnöke aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a hetedik módosítást.

Nyolcadik módosítás

Az Országgyűlés 2019. december 10-én, kedden elfogadta a nyolcadik módosítást, amely többek között visszavonta az előző, hetedik módosítás néhány pontját. A módosítást a köztársasági elnök aláírta, így két nappal később meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege újabb két nappal később, szombaton jelent meg, hibásan. A kijavított szöveg másnap, vasárnap látott napvilágot.

Kilencedik módosítása

Az alaptörvényben rögzítette 2020. december 15-én az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a képviselők a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait is. A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alaptörvény kilencedik módosítását a kormány kezdeményezésére.

A kérdés egyébként az volt, hogy az ellenzék "boszorkánykonyhályában" számos terv készült és készül a magyar alkotmányos rend megdöntésére. Többen is úgy nyilatkoztak, hogy akár feles többséggel is megváltoztatnák az alkotmányz és átírnák a kétharmados törvényeket.

A videót köszönjük a "Felkelő NAP" Mozgalomnak, akik kiemelten foglalkoznak az alkotmányozás problémakörével, annak jogi lehetőségeivel.