h i r d e t é s

80-90 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy tényleg megálljon a járvány

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

80-90 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy tényleg megálljon a járvány

2021. május 21. - 17:31

Lacza Zsombor szerint nem elég a 60 százalékos átoltottsági arány a járvány megállításához, ezért mindenkit arra biztat, hogy vegye fel az oltás mindkét dózisát. 

Boiskó Sándor címzetes főorvos beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával kállósemjéni háziorvosi rendelőjében 2021. május 21-én. - Fotó: MTI/Balázs Attila

A kutatóorvos ugyanis arra figyelmeztetett, hogy amíg a koronavírus ilyen nagy számban tud szaporodni, addig újabb mutációkra lehet számítani.

Oltás

Hamarosan elérheti az 5 milliót koronavírus ellen beoltottak száma Magyarországon is. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában már arról beszélt, számíthatunk az úja mérföldkő elérése után.

Lacza Zsombor, kutatóorvos, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese az ATV Start című műsorában azt mondta: nincs olyan, hogy túl gyors oltási kampány, a mostaninál is gyorsabban kellene haladni. A kutatóorvos ezért mindenkit arra biztatott, hogy vegye fel az oltás mindkét dózisát, és azt, amelyik éppen elérhető. „A sebesség sokkal fontosabb, mint a típusválasztás” – hangsúlyozta.

Mindez azért fontos, mert ha nem oltatjuk át magunkat igen nagy arányban (nemcsak 60 százalékban, hanem 80-90-ben), akkor nem fog megállni a járvány, és ha nem áll meg, hanem itt kering közöttünk, akkor még azok is meg fognak betegedni, akik már be vannak oltva – magyarázta, ugyanis az oltások sem adnak 100 százalékos védelmet.

A beszélgetés során felmerült az a sokakat foglalkoztató kérdés is, hogy mi ad nagyobb védettséget: a vakcina vagy az, ha átesünk a fertőzésen. Mint azt Lacza Zsombor elmagyarázta, ha az ember elkapja a vírust, és az szaporodni kezd benne, az a létező összes immunválaszt aktiválja, míg a vakcinák csak egy-egy kiemelt molekula ellen termelt ellenanyaggal védenek. Ettől függetlenül az oltás is jelentős védelmet nyújt, vannak esetek, amikor még erősebbet is, mint a természetes átfertőződés – tette hozzá.

Vérplazmakezelés

Lacza Zsombor a koronavírus elleni vérplazmakezelés eredményeit ismertetve elmondta: a terápiában részesült minden beteg állapota javult, akik pedig ezt elég korán (kórházba kerülés után három napon belül) kapták meg, azoknak a túlélési esélyei is jobbak lettek. Tehát aki kórházban kerül koronavírussal, az minél hamarabb kapjon vérplazmát, mert segít rajta – összegezte a kutatóorvos, hangsúlyozva, hogy a terápiának ráadásul semmilyen mellékhatása nincs. Lacza Zsombor mindehhez annyit tett hozzá, hogy akiknél egy bizonyos gyulladásos marker szintje már eleve magas, azoknál jóval kisebb hatékonyságot tapasztaltak.

A szakember szerint az elkövetkezendő időkben is folytatni kell a terápia fejlesztését, ugyanis a vírus nem megy el, és lesznek olyanok, akiknek a szervezete valamilyen okból nem fog tudni saját ellenanyagot termelni. Őket csak ezzel a terápiával lehet majd kezelni – mutatott rá.

Egyébként a vérplazmakezelés is passzív immunizációnak számít, annyi eltéréssel, hogy ez a fajta terápia nem aktiválja a szervezetet saját ellenanyagtermelésre.

Vérplazmát bárki adhat, aki 18 és 60 év között van és átesett már a fertőzésen.

Mutánsok

Lacza Zsombor arra is figyelmeztetett, hogy amíg a koronavírus ilyen nagy számban tud szaporodni, és ilyen sok embert betegít meg, addig megvan az esély arra, hogy fertőzőbb mutációk alakulnak ki, illetve olyanok, amik a meglévő védettséget kikerülik. (atv.hu)