A magyar oltási terv kormány által nyilvánosságra hozott kivonata nem említi külön a pedagógusokat, csak a kritikus infrastuktúrában dolgozókat. Ezek azonban a közművek a közlekedés és más létfontosságú rendszerek dolgozóit fedik le, a tanárok nem tartoznak ide, vagyis őket az életkoruk és az egészségügyi állapotuk - tehát a kockázatnak számító krónikus betegségeik - sorolják előre vagy hátra.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közlése szerint 146 000 főállású pedagógust alkalmaz az állam, az oktatásban összesen 200 000 fő dolgozik. A PDSZ szerint a pedagógusok ötöde fertőződött meg a koronavírussal, és 31 pedagógus haláláról értesültek.

Európa legtöbb országában a fokozott kockázat miatt előresorolták az oltásnál a tanárokat. Lengyelországban az idősotthonok és egészségügyi intézmények dolgozói után kezdték oltai a tanárokat, az óvónőkkel és alsós tanárokkal kezdve a sort, az oltásuk már meg is kezdődött.

Szlovákiában, Észtországban és Olaszországban szintén megkezdődött már a tanárok oltása. Ezekben az országokban azután vették előre a tanárokat, miután kiderült, hogy 60 év felettieket nem lehet az Astrazeneca vakcinájával oltani. Ausztriában a második üemben kerülnk sorra a tanárok a rendőrökkel és a kiskereskedelmi dolgozókkal együtt. Romániában a négy oltási szakaszból a másodikban kapnak oltást a tanárok, Szlovéniában a kritikus infrasuktúrában dolgozók közés sorolták őket. Görögország a krónikus betegséggel küzdő 18-59-es korosztállyal sorolja őket azonos kategóriába, Franciaországban az 50 évesnél idősebbekkel együtt oltják a kulcsfontosságú munkavállalókat, így a tanárokat is. Németországban a négy fázisból a harmadikban kapják meg az oltást a pedagógusok. De a legnépesebb, utolsó csoportnál előrébb sorolja őket Spanyolország, Lettország, Írország és Bulgária is. Később dönt Belgium, Luxemburg, Finnország és Portugália, és nem részesíti az oltásnál előnyben a tanárokat Ciprus, Dánia, Hollandia és Svédország. (Átlátszó) / Euronews