Egy rendkívül hosszadalmas, és sok ponton megakasztható folyamat az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére való hivatkozással folyó eljárás:

1. Elsőként az Európai Parlament arra utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy készítsen különjelentést arról, hogyan sérülnek az EU alapértékei Magyarországon. Ez tavaly májusban megtörtént.
2. Ha elkészült a jelentés, annak alapján szavaz az EP arról, hogy felszólítja a hetedik cikkely szerinti eljárás elindítására. Ez történik most.
3. Az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz.
4. A Tanács a tagok négyötödös többségével és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében leírt értékeket.
5. Ezután a Tanács a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslatára, az EP egyetértésével (miután Magyarországot felkérte észrevételeinek benyújtására) egyhangú döntéssel megállapíthatja, hogy hazánk súlyosan és tartósan megsérti az uniós értékeket. Ehhez tehát az összes tagállami vezető egyetértésére szükség van.
6. Az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy felfüggeszti Magyarország egyes jogait, beleértve szavazati jogát a testületben.

A becenév, a Sargentini-jelentés pedig abból fakad, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő feladata volt a hazánkkal szembeni kifogások összeállítása.

A dokumentumban fontosnak érzik leszögezni, hogy

tudomásul veszik az áprilisi magyarországi országgyűlési választás eredményét, de azt is hangsúlyozzák, hogy minden magyar kormány felelős azért, hogy felszámolja az uniós alapértékek megsértésének veszélyét, akkor is, ha a veszély a korábbi kormányok által javasolt vagy jóváhagyott döntések következménye. Magyarul: nincs helye visszamutogatásnak, ha a jelenlegi kormányzat nem cselekedett egy olyan ügy megoldásáért, ami mondjuk a Gyurcsány-kormány miatt állt elő. Az irat emellett nyomatékosítja, hogy Magyarország EU-csatlakozása szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amelyről széles körű konszenzus alakult ki a politikai erők körében.

Mindezek után 25 oldalon következik az aggályok felsorolása, pontosabban az EP javaslata arra, hogy milyen határozatot kellene elfogadnia az Európai Tanácsnak. Tizenkét témakört taglalnak, amelyet a 24.hu részletesen ismert ma reggeli cikkében >>

1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
3. A korrupció és az összeférhetetlenség
4. A magánélet védelme és az adatvédelem
5. A véleménynyilvánítás szabadsága
6. A tudományos élet szabadsága
7. A vallásszabadság
8. Az egyesülési szabadság
9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
12. Gazdasági és szociális jogok

A mai vitában a magyar miniszterelnök mindössze hét percben fejtheti ki az álláspontját. A korábbi, Magyarországgal kapcsolatos vitákban Orbán Viktornak általában 20 perce volt erre, és a vita végén is reagálhatott az elhangzottakra, most viszont jelentősen korlátozták az időkeretét a frakciók döntésével.

A jelentésről szerdán szavaz az EP, ahhoz, hogy elfogadják, a leadott szavazatok több mint kétharmadára, és az összes képviselő több mint felének a voksára szükség van. A baloldali frakciókhoz tartozók nagy többsége várhatóan támogatni fogja a Sargentini-jelentés elfogadását, így igazán érdekes a fideszes képviselőket is tömörítő Európai Néppárt viselkedése lesz, a konzervatív-kereszténydemokrata pártok képviselőin múlik majd a kétharmados többség. A néppárti frakció kedd este külön meghallgatja majd Orbánt, ez is befolyásolhatja majd a szerdai szavazás eredményét.