Jobbik: Mikor vállalja a felelősséget a kormány a károsultak kifosztása miatt?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) visszataszítónak nevezte, hogy a gyanú szerint egy államtitkár és a vele összefonódott végrehajtók feltételezhetően tízmilliókkal "húztak le" kilakoltatás által fenyegetett családokat, és rendszerszinten évekig sarcolhatták a legnagyobb bajban lévő magyarokat.

A járványügyi veszélyhelyzet okozta válság alatt amíg egész Európa segítette a munkavállalókat, Magyarországon zavartalanul folytak a kisnyugdíjasokat és minimálbéreseket terhelő 33, illetve 50 százalékos letiltások - mondta.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felhívta figyelmet arra, hogy a tárcának soha nem volt hatásköre a konkrét végrehajtásokra, azok felett a bíróság gyakorol törvényességi felügyeletet. A minisztériumnak nincs beleszólása abba, hogy kivel szemben rendelnek el végrehajtást és az hogyan hajtják végre - emelte ki.

Hozzátette: a kormány számtalan intézkedéssel - például a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen feltétellé való minősítésével, vagy épp a forintosításról és a magáncsődről szóló törvénnyel - segítette a devizahiteleseket.

Az interpellációra adott választ az ellenzéki politikus nem fogadta el.

MSZP: lopakodó korrupció van minisztériumokban?

Gurmai Zita (MSZP) a Völner-ügy kapcsán arról beszélt: egyfajta "lopakodó korrupció" ütötte fel a fejét a minisztériumokban, hiszen senki nem tud semmiről. A szocialista politikus szerint mindez azonban arra utal, hogy a miniszterek nem urai a saját szervezetüknek, fogalmuk sincs, hogy ki és mit csinál, még akkor sem, ha saját közvetlen helyettesükről van szó. Ezért azt kérdezte: az igazságügyi miniszter tudott vagy nem tudott helyettese korrupciós üzelmeiről?

Répássy Róbert az interpellációra reagálva úgy fogalmazott: a baloldal idején nyílt korrupció volt a jellemző Magyarországra, a Gyurcsány-Bajnai korszakot az ország legkorruptabb időszakának nevezte.

A Völner-ügyről szólva azt mondta: a törvény előtt mindenki egyenlő, legyen akár államtitkár, akár szocialista politikus, egyformán kell felelnie - jelezte hozzátéve, hogy az érintett államtitkár azonnal lemondott hivataláról, ezzel szemben a baloldal most is olyan jelöltet támogat a választáson, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban.

Az interpelláló nem fogadta el a választ.

DK: Magyarország "nem jogállam"

Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: "Magyarország ma nem jogállam", ez pedig nem csak elvi, vagy politikai kérdés, hanem zsebbe és húsba vágó probléma. A jogállam felszámolása kétszeres kárt okoz, utat nyit a féktelen korrupciónak, és közben megfosztja a magyarokat a nekik járó uniós forrásoktól - vélekedett.

Azt kérdezte: az igazságügyi miniszter - akinek szerinte erkölcsi kötelessége lenne megjelenni a parlamentben - érez-e személyes felelősséget azért, hogy Magyarország "nem jogállam"?

Répássy Róbert válaszában közölte: a Völner-ügyben a nyomozóhatóság végzi a dolgát, de emlékeztetett arra, hogy volt már olyan eset is, amikor országgyűlési képviselőnek felfüggesztették mentelmi jogát, de nem állapították meg a felelősségét az ügyben.

Rámutatott: az Igazságügyi Minisztériumtól a végrehajtási ügyek már egy másik hatósághoz kerültek át.

A jogállamiságról szólva önkritikát kérve az ellenzéki politikustól azt kérdezte: jogállami megoldás volt-e az, amit 2006-ban a rendőrök a tüntetőkkel tettek?

Az interpelláló nem fogadta el a választ.

LMP: ki az a "Gazdám"?

Csárdi Antal (LMP) a Völner-ügyet az elmúlt évek egyik legnagyobb fideszes korrupciós botrányának nevezve azt mondta: kiderült, hogy Schadl György több értékes belvárosi ingatlant szerzett. Jelezte: a belvárosi ingatlanügyek miatt a Fidesz által vezetett V. kerület polgármestere felé közérdekű adatigényléssel fordult és feljelentést is tett hűtlen kezelés miatt.

Beszélt a nyomozati anyagokról is, amelyekből szerinte nem derül ki egyértelműen, hogy ki az, akit "Gazdámnak" hívnak, és erre joggal kíváncsi a közvélemény.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: az eljárás azt mutatja, hogy Magyarországon a hatóságok a politikától függetlenül végzik a dolgukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség februári közleményében kiemelték: "Gazdámnak" az ügy két letartóztatásban levő gyanúsítottja hívta egymást, és nincsenek bűncselekmény gyanúját keltő adatok arról, hogy a már meggyanúsított tisztségviselőn kívül más kormánytag is érintett lenne elkövetőként az ügyben.

Az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el. (MTI)