Ez általában az utolsó lépcsőfok, és nagyban befolyásolja mindenki, mind az ügyfél, mind a hitelező (vagyis a végrehajtást kérő), de akár még a végrehajtó életét is, hiszen az esetek igencsak széles skálán mozognak. Éppen ezért elengedhetetlen, de legalábbis különösen ajánlott ezen esetekben a szakszerű jogi képviselet.

Amire leggyakrabban szükség van, az a jogi tanácsadás, a végrehajtási eljárással kapcsolatos jogszabályok helyes értelmezése, az ebben való segítség.

Ha például az adósnak van munkahelye, akkor a végrehajtó főszabályként megkeresi a munkáltatót, hogy az adós munkabérének egy részét (maximálisan 33%-ig, több végrehajtást kérő esetén 50%-ig terhelhető) tiltsa le, vagyis utalja át a végrehajtó letéti számlájára, ahonnan majd továbbkerül (a végrehajtó költségeinek levonása után) arra a számlaszámra amit a jogosult megjelölt. Ehhez persze a végrehajtást kérőnek rendelkeznie kell a szükséges végrehajtható okirattal, azaz a jogerős és végrehajtható ítélettel, fizetési meghagyással, vagy más határozattal.

Az egyik legváratlanabb, illetve legérzékenyebb része a végrehajtásnak a hatósági átutalási megbízás, népszerűbb nevén inkasszó, amiről az esetek többségében az adós akkor értesül, amikor már a pénzintézet a megbízást teljesítette, a kérdéses összeget a végrehajtónak átutalta. Ilyen jellegű inkasszót már évek óta csak a végrehajtó alkalmazhat; számára a törvény biztosítja, hogy eljárhat, banktitkot ismerhet meg, illetve kötelezheti a pénzintézetet az átutalás teljesítésére (már amennyiben erre van a végrehajtás alá vont számlán fedezet).

Következő lépcsőfok a már fent említett letiltások mellett az ingóságok értékesítése. Ide tartozik a gépjármű, festmények, TV, számítógép, bármi, ami értéket képviselhet az eljárás folyamán; itt azonban már jelentős törvényi gátak, feltételek lépnek életbe, melyeket nem árt ismerni.

A végrehajtás talán utolsónak nevezhető lépcsőfoka az ingatlan elárverezésé, ami lakóingatlanok esetén igen gyakran együtt jár az új tulajdonos általi birtokba vétellel, a „kilakoltatással”. Általános gyakorlat szerint a kilakoltatásra késő tavasztól kora őszig kerül rá sor, ha a szükség úgy kívánja – a téli időszakban törvényi moratórium védi az ingatlan birtokosait. A végrehajtást kérő dönthet, hogy a megfelelő feltételek fennállása esetén kéri vagy nem kéri az ingatlan elárverezését.

A jogi képviselet szükségességét az ilyen ügyekben egyrészt a jogszabályi környezet némileg speciális jellege, másrészt az elszenvedhető veszteség (adott esetben a családi lakás elvesztése), illetve annak mértéke indokolja. Célszerű már minden szükséges azonosító irattal és minden rendelkezésre álló dokumentummal felkeresni a kiszemelt ügyvédet, mert minden végrehajtási cselekménynek, határidőnek, közlésnek jelentősége lehet.