h i r d e t é s

Változásokat hozhatnak az ADHD és az Alzheimer-kór kezelésében a L’Oréal és UNESCO díj idei nyerteseinek kutatásai

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Változásokat hozhatnak az ADHD és az Alzheimer-kór kezelésében a L’Oréal és UNESCO díj idei nyerteseinek kutatásai

2019. szeptember 24. - 11:01

A „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottai olyan betegségek kezelésében hozhatnak tudományos áttörést, mint az ADHD vagy az Alzheimer-kór. 

Illusztráció: pixabay.com

Dr. Bunford Nóra az érzelemszabályozásra koncentrálva azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a figyelemhiányos-hiperaktivitás okozta negatív következmények - például a társas kapcsolatokban megélt - károsodások megelőzésére. Dr. Fülöp Lívia pedig az idegrendszeri betegségek hatékony kezelését tűzte ki célul, így azt vizsgálja, hogy az agysejtjeinket érő stresszhatások hogyan befolyásolják például az Alzheimer-kór kialakulását.

 A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni. 

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek. 

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.  A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

 A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.