Valamelyik civil szervezet befizetett 100 ezer forint bevándorlási különadót - derül ki a Magyar Államkincstár októberi mérlegéből. Ezzel megtört a jég, hiszen augusztus 25-től bevallási és adófizetési kötelezettséget írnak elő a törvények a civil szervezetek számára a bevándorlással összefüggésben, de eddig egyetlen ilyen szervezet sem vallott be különadót. Még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta a legutóbbi Kormányinfón, hogy nulla forint bevándorlási különadóval gyarapodott a költségvetés.

Gruevszki menekültstátusza: megszólalt Pintér Sándor

Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik szervezet ismert magára, mint adóalany. "Mi nem fizettünk" - mondta a Napi.hu-nak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International és az Amnesty International is úgy nyilatkozott, hogy rájuk nem vonatkozik az előírás és ezt készek bírósági úton is bebizonyítani.

A Magyar Helsinki Bizottságra az adókötelezettség nem vonatkozik, mert ügyfeleink nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében, és jelenleg nincsenek olyan tevékenységeink sem, amilyeneket a törvény adókötelesként nevesít

- közölte a Helsinki Bizottság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptemberben azt ígérte, hogy szigorúan ellenőrzi fogja a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását. A hivatal több civil szervezet (például TASZ, Helsinki Bizottság, Transparency és Amnesty International) ellen "támogatási eljárást" is indított annak érdekében, hogy kiderítse, vonatkoznak-e rájuk a bevándorlási különadó szabályai vagy sem. Az eljárás november 30-ig tart, addig pedig biztos, hogy az említett civil szervezetek nem fizették be az adót. Szándékos adóeltitkolás esetén az adóbírság mértéke akár az adóhiány 200 százaléka is lehet. A kötelezettség nem teljesítése esetén, így például ha elmarad a bevallás benyújtása, mulasztási bírsággal is számolhat az adózó, melynek mértéke akár félmillió forint is lehet.

Október 15-ig kellett fizetni

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint a bevándorlási különadóról szóló, első, teljes hónapot, azaz 30 napos időszakot felölelő bevallást október 15-ig kellett benyújtani. A 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kellett megfizetni.

A bevándorlási különadó fizetési kötelezettség minden a migrációt támogató és finanszírozó szervezetre vonatkozik. Elsősorban annak a szervezetnek kell fizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, mégpedig a támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig. Ha ez elmarad, akkor a támogatott szervezet válik adóalannyá. A PM szerint az új adófajta legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a tevékenység visszaszorítása. Mindazonáltal a különadóból származó összes - immár 100 ezer forint - bevétel címkézett bevétel, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

A Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium képviselői november közepén találkoztak a Velencei Bizottság és az Európa Tanács delegációjával, amelynek tagjai azért vannak Magyarországon, hogy a bevándorlási különadóról szóló törvényt vizsgálják.

A Magyarországot sújtó migrációs hullámnak nagyon komoly költségei vannak, ezt a magyar adófizetők állják, és ezek a költségek lassan elérik az egymilliárd eurót

 - mondta a vizsgálattal kapcsolatban Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint ezért

a bevándorlást támogató tevékenységet végző szervezeteket célszerű, okszerű, szükséges és helyes 25 százalékos extraadóval sújtani.

A TASZ viszont még úgy érvelt június végén, hogy a különadóról szóló javaslat kidolgozói megfeledkeznek arról, hogy a bevándorlás kiváltó okai között súlyos, fegyveres konfliktusok, gazdasági nehézségek, mélyszegénység és a klímaváltozás, valamint az életkilátások között az egyes országokban tapasztalható tátongó különbségek is találhatók. A jogvédők szerint a jogszabály azt sugallja, mintha azok a szervezetek számottevően hozzájárulnának a bevándorláshoz, amelyek nem a teljes bezárkózás és az emberséges bánásmód mellett állnak ki Magyarországon.

napi.hu