Egyértelmű, hogy az uniós pénzek hiánya és a stagnáló lakáspiac a "felelős". Éves összevetésben 4,4 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene az Európai Unióban, a mínusz 20 százalékos magyar adatnál csak egy gyengébbről tudunk.

Olyan számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap, amire még a legpesszimistább elemzők sem számítottak: januárban 20,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. De az esztendő első hónapjában megkötött új szerződések száma sem ad okot túlzott optimizmusra, ugyanis ezek 21,8 százalékkal csökkentek, és a teljes építőipari rendelésállomány is katasztrofális mértékben, 44,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A 2010-es évi átlagos teljesítménye alá süllyedt a magyar építőipar januárban, egészen pontosan 6,7 százalékkal. Ilyen kiábrándító adatra legutóbb 2014 januárjában volt példa. A területi megoszlás is furcsa, hiszen a Hajdú-Bihar megyei 64,4 százalékos visszaesés dermesztő, de a budapesti mínusz 34.8 százalékra is nehéz magyarázatot találni.

Európai összehasonlításban is rendkívül rosszul állunk. Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legerőteljesebb, 20,3 százalékos éves növekedéssel a spanyolországi építőipar büszkélkedhet, míg a sereghajtó ebben a kategóriában Szlovénia lett a maga mínusz 23,4 százalékával.

Annak ellenére, hogy a december-januári építőipari adatokat általában nem tekintik mérvadónak, mert az ideinél keményebb teleken még fagyszünetet is szoktak tartani, és általában a belső szerelési munkákat végzik, ennek ellenére szokatlanul nagy volt a visszaesés mértéke - értékelte a KSH adatait Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek is trükközhetnek, a várható adóváltozások és szabályozások miatt előbb vagy később számolnak el egyes munkákat, annak a függvényében, hogy gazdasági céljaik mit is kívánnak meg. Most azonban bizonyosan másról van szó - tette hozzá a szakember. Már tavaly ősszel sejteni lehetett, hogy a 2016-os év kockázatos lesz, mert szünetelnek az uniós kifizetések, és szakmai berkekben arra számítanak, hogy talán az esztendő második felében érkeznek először a pénzek Brüsszelből, de az sem keltene nagy meglepetést, ha erre csak 2017-ben kerülne sor. Petz Raymund emlékeztetett, hogy a mostanihoz hasonló volt a helyzet 2010-2011-benis, de akkor is "csak" 10 százalékos volt az építőipar visszaesésének mértéke.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az építőipart még munkaerőhiány is fenyegeti. A GKI felmérése szerint a mélyépítőknél 30-35, a lakáságazatban 40-45 százalékos a hiányzó szakmunkások mértéke, akiket talán külföldről lehetne pótolni. De kérdés, hogy honnan - tette fel a kérdést Petz Raymund. Talán szóba jöhet Erdély, vagy Ukrajna, de az utóbbi minden bizonnyal Brüsszel nemtetszését váltaná ki. Ha a családi otthonteremtési kedvezmények (csok) hatására több új lakásra lenne igény, ez még inkább felszínre hozná a szakmunkáshiányt. A csok élénkítő hatására annak ellenére sokan számítanak, egyelőre azonban a szóba jöhető családok - igaz, hogy még rövid idő telt el a lehetőségek kibővülése óta - főleg használt lakások megvételében gondolkodnak. Az építőiparban számottevő javulásra csak 2017-től számíthatunk - vélik az elemzők.

stop.hu