A per újabb fázisba lépett. A 2017. november 16-án megtartott második tárgyaláson ismét nem született döntés. A következő tárgyalás 2018. február 1-re, 13.00 órára lett kitűzve a Fővárosi Törvényszék II. emelet 4. számú tárgyalótermében.

A november 16-i tárgyaláson megjelent a felperes MGYSZ képviseletében a szervezet elnöke és az alperes NVESZ szervezet jogi képviselője. A teremben az NVESZ jogi képviselője ismét elzárkózott a nyilvánosság elől, egyedüliként nem járult hozzá, hogy kép és hanganyag készüljön róla.

Kérdéseinkre válaszul az MGYSZ elnöke elmondta, a tárgyaláson elhangzottak nem az MGYSZ által megjelölt jogsértésekre irányultak első sorban, hanem arra, hogy az MGYSZ jogosult volt-e keresetet benyújtani és a kereset határidőben került-e benyújtásra.

Kurtyán Ferenc elnök megjegyezte: „Igen furcsának találom, hogy már a második tárgyalás foglalkozik ezzel a kérdéssel és az általunk felvetett jogsértések kivizsgálása háttérbe szorul, hisz egy olyan köztestület működésének törvényességéről van szó, mely közpénzekből gazdálkodik. Szerintünk a működés törvényességének perbeli kivizsgálása fontosabb közérdek, mint tárgyalásról tárgyalásra azon rugózni, hogy miként lehet a pert megszüntetni, de hát nem vagyunk egyformák, ez egy ilyen ország lett.”

Megkérdeztük, hogy a két tárgyalás között történt-e olyan esemény, ami miatt így alakult? 

KF: „Az alperes NVESZ által korábban bizonyítékként benyújtott hamis közokirat ügyében megtette az MGYSZ a feljelentést, illetve maga mellé perbe hívta a MAPOSZ szervezetet - aki szintén nem kapott meghívást az NVESZ alakuló ülésre - és a Legfőbb Ügyészséget is az ügyészség közérdekvédelmi jogkörére tekintettel. A MAPOSZ a perbehívást elfogadta, a Legfőbb Ügyészség pedig elutasította, mert szerinte a felperes MGYSZ nem jelölt meg az iratában olyan indokot, mely a perbehívás indokául szolgálna. A MAPOSZ szervezetet egyébként a november 16-i tárgyaláson a bíróság kizárta a perből.” 

Milyen a perben az alperesi hozzáállás az ügyhöz?

KF: „Az alperes jogi képviselője látható módon nem nagyon olvasgatja a felperesi beadványokat, iratokat, hiszen erre a tárgyalásra 2016-os újságcikkek nyomtatott másolatával érkezett, alakuló ülés meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv helyett. Kérdésemre - ezzel mit akar bizonyítani – a válasz az volt, a cikkeket azért nyomtatta ki, mert azokból látható, hogy már 2016-ban tudomással bírtunk az NVESZ megalakulásáról, így a keresetünk elkésett. 

Tényleg elkésett?

KF: „Viccel? A törvény 2017. január 1-vel hozta létre az NVESZ-t mint köztestületet. A keresetünk 2017. január 30-án érkezett a bíróságra, így a 30 napos jogvesztő határidőt nem léptük át. Lehet, hogy mi gondoljuk rosszul, de szerintünk a törvénynek van kötőereje nem az újságcikkeknek és a városi legendáknak.”

Akkor miért ez az elsődleges kérdés?

KF: „Biztos azért, mert megáll a kereset. Ha nem így lenne, akkor azt harsognák a tárgyaláson okiratokat lobogtatva, hogy az alakuló ülés jogszerű volt, így az NVESZ törvényesen működik. Ezzel szemben csak frázispuffogtatást hallani a részükről, hogy az NVESZ egy országos szervezet – mintha az MGYSZ más lenne – és milyen sértő a számukra az egész per. Ja! Ismerni kellene a jogszabályokat és be kellene tartani azokat!” 

És jogosultak voltak a kereset benyújtására?

KF: „Ez az első, amit a kereset benyújtásakor a bíróságnak vizsgálnia kell. Ha nem lennénk jogosultak, akkor milyen alapon tűzte ki most már a harmadik tárgyalást a bíróság? Egyébként szerintem a közérdekvédelem azt kívánja, hogy tudjuk, az NVESZ törvényesen működik, vagy nem. Közpénzről is szó van, az adózók által megtermelt és befizetett pénzről. Biztos sokan kíváncsiak rá, hogy a verejtékük árán befizetett közpénzek jogszerűen vannak-e felhasználva. Ezért hívtuk perbe az ügyészséget is - feleslegesen.”

Szóba került a tárgyaláson a bizonyítékként becsatolt hamis közokirat? 

KF: „Természetesen. Én hoztam szóba. Megkérdeztem a tárgyalást vezető bírót, hogy sikerült-e eleget tenni a törvényi követelménynek. Azt a választ kaptam, hogy nem tett feljelentést, mert nem látott rá alapot. Én azért közöltem, hogy mi megtettük.”

Mi az oka az elnapolásnak?

KF: „Mivel kiderült ezen a tárgyaláson, hogy már a 4. sorszámú nyilvántartásba vételi végzésünk is tartalmazta a sportszövetségi fajtáját a szervezetünknek – megjegyzem ezt a közokiratot már az első tárgyalást megelőzően csatoltam, ráadásul ennek tartalma is bizonyítja az NVESZ által csatolt bizonyíték hamis voltát -, így a per megszüntetéséről nem tudott a bíróság dönteni.”

Ezzel azt akarja mondani, hogy a keresetük tárgya a per megszüntetése?

KF: „Dehogy! A keresetünk tárgya a törvényes működés helyreállítása. Az alperes akarja a per megszüntetését nem mi.”

Ha nem lehet megszüntetni a pert, akkor miért nem született döntés a kereset tárgyában?

KF: „Ezt csak a bíróság tudja megmondani, ő ítélkezik. Véleményünk van az eljárásról, mint ahogy mindenki másnak lehet, de megtartjuk magunknak. Tény, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói tanáccsal döntött az általunk benyújtott elfogultsági kifogás ügyében. Szerintük teljesen életszerű és a pártatlan eljárást nem veszélyezteti az, hogy ugyanazon Törvényszék tárgyalja a törvényességi keresetet, amely az NVESZ törvényességi felügyeletét ellátja, illetve a szervezetet nyilvántartásba vette. Gondolom ez mások számára is teljesen rendben van így.”

Ezt most komolyan mondja?

KF: „Igen. Azt gondolom ezek után joggal merül fel az emberben, hogy akár ez is lehet oka annak, hogy nem a jogsértést feszegetjük a tárgyaláson, hanem a kereset elkésettségét és a benyújtás jogalapját. Többen mondták már nekem, hogy szélmalom harcot vívunk, miért akarna a Törvényszék olyan ítéletet hozni, melyben a saját munkáját negatívan minősíti? A válaszom erre az volt, hogy reménykedünk a törvényességben.”

Mi várható a harmadik tárgyaláson Ön szerint?

KF: „Vélhetően az ami eddig. Továbbra is az elkésettséget és a kereset indítási jogot fogják feszegetni, nem a kereset tárgyát. Szerintem, ha alkalom nyílik rá, azonnal meg fog születni a kereset elutasításról szóló ítélet, ám ehhez még nekünk is lesz pár szavunk.”

Úgy érti, hogy egy ilyen ellenszél ellenére is nyerhetőnek tartja az ügyet?

KF: „ Igen. Mi kizárólag a törvényességet és a közérdeket tartjuk szem előtt. Bízunk abban, hogy az ítélkezési joggal rendelkezők is így gondolkodnak. Biztosan van nyomás a bíróságon – hisz ha megáll a kereset, akkor még a sportért felelős miniszternek is kellemetlen kérdésekre kell válaszolnia, ezt meg nem szívesen tenné -, de mi mégis bízunk a bíróságban. A nyomást mi sem igazolja jobban, mint az, hogy furcsa mód igen kevés médiát érdekel ez a véleményünk szerint közérdekre jelentősen számottevő ügy. Egyébként mi mást tehetnénk? Csak annyit kérünk a keresetünkben, hogy ne sógor-koma-jóbarát alapon legyen a köztestületi tagság hozzáférhető – még ha mára ez is lett a szokás -, hanem a törvény által szabott módon. Azt hiszem ez jogos elvárás a részünkről főleg annak tükrében, hogy rajtunk kívül más szervezetek jogai is sérültek. Ők ugyan nem perelnek, gondolom nem akarnak úgy járni, mint a MAPOSZ, inkább megvárják mi lesz a vége a pernek.”

Mi is kíváncsian várjuk a következő tárgyalást.