h i r d e t é s

Tüntetés egy diktatúrában?

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Tüntetés egy diktatúrában?

2018. december 09. - 08:02

Avagy meddig mehetünk el bármiféle érdemi ellenhatás nélkül? Nem szép kimondani, de lényegében erre keresték a választ a rabszolgatörvény ellen tüntetők. Pontosabban erre találták meg. Lényegében a kormány éppúgy tenni fog erre a tüntetésre is, mint bármelyik másik korábbira.

Forrás: napi.hu

Ürügyet sem volt nehéz találni arra, hogy a Kossuth tértől távol tartsák a tömeget. A lengyel alsóház elnökének nem kell látnia, hogy korántsem osztatlan a Fidesz és Orbán támogatottsága. Ezt persze úgy kommunikálták le, hogy meg kell őt védeni. Nyilván attól a felismeréstől, amit a kormány is igyekszik elkerülni.

"Természetesen a parlamentbe látogató lengyel vendéget megilleti a védelem, de ezért nem szükséges lezárni a teljes Kossuth teret. A lezárásnak nemigen adható más magyarázat, mint a munkavállalók sanyargatása elleni tiltakozás elhallgattatása, a gyülekezési szabadság gyakorlásának megakadályozása" – írta a jogvédő szervezet a Facebookon. /444/

Ha reagálnak is, valószínűleg egy újabb, a gyülekezési jogot megtépázó, újabb obszcén törvény lesz az.

  • Több ezer embert vittek utcára szombaton a szakszervezetek, hogy a Fidesz túlóratörvénye ellen tiltakozzanak.
  • A javaslat úgy módosítaná a Munka Törvénykönyvét, hogy az engedélyezett túlórák számát a mostani évi 250-ről 400 órára emelnék. Mindezt a munkaadók kollektív szerződés nélkül, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján is megtehetnék.
  • Ráadásul az elszámolásra rendelkezésére álló időkeretet az eddigi 1 évről 3 évre növelnék, vagyis a munkások később kapnák meg a pénzüket.
  • Mivel a tüntetés előtt a rendőrség lezárta a Kossuth teret, ezért a beszédeket az Alkotmány utcában kellett megtartani.
  • Az egyik felszólaló hétfőtől országos útlezárásokat ígért, ha nem vonják vissza a törvényjavaslatot.
  • A hivatalos rendezvény után közel ezer ember áttört a rendőrsorfalon, hogy a Parlament elé vonuljanak.

És – ahogy az a 444 cikkéből kiderül – a történet láthatólag ennyiben maradt.

Végső soron az egész kérdés 2011 óta értelmetlen. Akkor ugyanis hallgatólagosan mindenki beleegyezett abba, hogy elveszítsük az alapvető jogaink biztosító dokumentumot. És bár az Alaptörvényről többen is állítják, hogy érvénytelen, nem változtat azon a tényen, hogy az Alkotmány, mint utolsó mentsvár, eltűnt életünkből. Sőt, az Alaptörvény vélt érvénytelensége gyakorlatilag mindent lehetővé tesz a hatalom gyakorlói részéről. Persze csak fű alatt.