A Magyar Időkben a nemzeti összetartozás napján Raffay Ernő hosszan bírálja a marxista, liberális történészeteket, akik Trianon valódi kutatását akadályozzák, amivel „hadat viselnek a magyarság ellen”, bár „semlegesen” már írnak Károlyi Mihályról, Kun Béláról.  A kormánylapban az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára külön kitér Romsics Ignácra, aki szerinte a marxista és liberális történészek szellemi örököseként mondta azt a Heti Válasznak, hogy Erdély elvesztésébe bele kell törődni.

Szerinte

Erdély nincs elveszve. (…) aki ezt mondja, az hazudik, ráadásul dezinformálja az erdélyi magyarságot.

A magyarok háromképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Elfogadják véglegesnek a trianoni helyzetet. Hősiesen küzdenek az autonómiáért, amit a székelyek esetében el kell felejteni.

Szerinte a harmadik a megoldás, ami nem más, mint a területi revízió, a határmódosítás. 

Emlékeztet rá, 1938 és ’41 között négyszer módosították javunkra a határt a korabeli nagyhatalmak segítségével. Az ügyhöz most is meg kell nyerni egyik vagy másik nagyhatalmat.

Okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat.

És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll.

Nemrég Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója azt mondta lapunknak, hogy túl kell lépni az emlékezetpolitika megmerevedett Trianon-képén, mert az nemcsak indulatokat gerjeszt, hanem a korszak megértését is akadályozza.

Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napján Márti dalát osztotta meg.

24.hu