Miközben a trianoni békediktátum közelgő 100 éves évfordulója soha vissza nem térő lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország és az érintett környező országok végleg lezárják és a történelemkönyvek lapjaira küldjék az 1920-as eseményeket, aközben kormánypárti politikusok a szélsőjobboldalt is túllicitálva igyekeznek napirenden tartani a témát.

A makói szerdai Országzászló-avatás hirtelen legalább 75 évvel visszatekerte az időt a városban.

Az eredeti Országzászlót 1942-ben állították fel Makón.

Az emlékmű olyan, amilyen, de hogy mit keres az Országzászlón egy angyalos, avítt magyar címer, azt már senki nem tudja megmagyarázni. A Magyar Királyság egykor volt középcímere Szent Koronával és angyalokkal ékesített változata 1915-ből való.

Ezen a pajzson szerepel Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere is.

A jelenleg hatályos Alaptörvény ilyen magyar címert nem ismer.

“Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

Az avatáson felszólaló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 13-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zilahi kongresszusán arról beszélt, hogy Magyarország kész “újragombolni a mellényt” a magyar-román államközi kapcsolatokban.

Elmondta, hogy a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania.

Ha meg tudtuk tenni magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, miért ne tudnánk megtenni magyarok és románok

– jelentette ki. Semjén Zsolt kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve.

Farkas Éva Erzsébet Makó polgármestere, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök – Fotó: makohirado.hu
A miniszterelnök-helyettes két héttel később Makón már egészen más hangot ütött meg.

– Az emlékmű megkiáltja azok fájdalmát, akik nem állíthatnak a határ másik oldalán országzászlót, hogy a nemzethez való hűséget kifejezzék.

Hisszük, hogy minden nemzetnek és nemzetrésznek joga van a létezéshez.

De elvárjuk, hogy elfogadják, nekünk magyaroknak is jogunk van a létezéshez, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, a Kárpátalján, ahol magyarok élnek

– mondta.

A miniszterelnök helyettes szerint a trianoni tragédia azért történt meg, mert egy olyan kormány jutott hatalomra, amely nem tartotta értéknek a nemzeti létet, tudatosan szétverte a hadsereget, államigazgatást, megbénította a magyar nemzet önvédelmi reflexeit.

– Nem külső ellenségeink győztek le minket, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak

– mondta. Hozzátette: Ha erős nemzeti kormánya van Magyarországnak, akkor nem lehet minket legyőzni.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta:

– Trianon gyászmunkáját még mindig nem végeztük el.

A gyászidőszak 97 évvel a tragédia és 75 évvel a ráemlékező országzászló felállítása után sem zárult még le. Csonka emlékművek az újraállított országzászlók, mert csak a trianoni szégyen egyik felét mutatják meg

– tette hozzá.

Hol vannak az engesztelés, a bocsánatkérés emlékművei? Párizsban, Versailles kastélyai közt ugyan hiába keressük.

Nem találjuk a Felvidéken, Erdélyben vagy a Partiumban sem. És hiába keressük Kárpátalján, vagy a Délvidéken… Mert ott is csak a magyarok által emelt emlékműveket találjuk.

Sehol egy szlovák, egy román, egy szerb vagy egy horvát nyelvű főhajtás azoktól az államoktól, amelyek Trianonnal – legalább területi értelemben – egy évszázada oly sokat nyertek. Többet, mint amennyi büntetés a vesztes magyar államnak és többet, mint amennyi jutalom a győzteseknek a háborúk és békék ezeréves jogtörténete alapján kijárt.

Sehol a bocsánatkérésnek, a múlttal való szembenézésnek, a magyarok megkövetésének legalább egy szimbolikus gesztusa az egykori Antant-hatalmak jogutódjai részéről. Elsősorban és főleg a franciáktól. Nem anyagi jóvátételről beszélek, no, nem mintha az ördögtől való volna.”

Lázár így folytatta:

Ne ijedjen meg senki. Ma Földet vissza nem kérünk. Ma Határrevíziót nem követelünk. Békés és józan nép vagyunk. De elvárjuk és követeljük, hogy legyen vége a Kárpát-medencében a magyarok lopakodó elnyomásának és asszimilálásának.

Elvárjuk, követeljük, hogy a magyar helyiségnév- és utcanévtáblák mindenütt megmaradjanak. Elvárjuk és követeljük, hogy a magyar nyelvű kulturális és oktatási intézmények ugyanolyan esélyekkel és jogokkal működhessenek, mint az adott államot alkotó többségi nemzet hasonló intézményei.”

Nem a levegőbe beszél Lázár. Makón pénteken a Polgári Szalonban Dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész (Veritas Történetkutató Intézet) Trianon: béke? címmel tart előadást, majd megtartják a Nemzeti Összetartozás ünnepségét is.

gepnarancs.hu