h i r d e t é s

Tragikus az ukrajnai háború, rengeteg az áldozat

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam
a- a+

Tragikus az ukrajnai háború, rengeteg az áldozat

2022. március 04. - 08:31

Ilyen számokat a második világháború óta nem láttunk

A kép illusztráció! - Forrás: BBC

Sajnos úgy néz ki, az ukrajnai háború valódi humanitárius katasztrófa lesz, a magas orosz és ukrán katonai veszteségek mellett a polgári áldozatok száma is exponenciálisan növekszik. Talán sosem tudjuk viszont meg azt, hogy pontosan hány ember vesztette életét ebben az értelmetlen háborúban, mivel mind az orosz, mind pedig az ukrán fél jelentősen torzítja saját sikereit és veszteségeit és a polgári áldozatokat is nehéz összegezni. Mindenesetre, még konzervatív becslések szerint is úgy tűnik, hogy az orosz oldal a második világháború óta nem látott veszteségeket szenved az invázió során és a civil áldozatok száma is magas. - írja a Portfolio

Az orosz-ukrán háború eddig talán a világtörténelem legszélesebb körben dokumentált katonai konfliktusa, ami azt is jelenti, hogy ezzel egyszerre talán a legkomolyabb információs- és propagandaháború is ekörül a konfliktus körül zajlik. Rengeteg a félremagyarázott, véletlenül vagy szándékosan torzított, netán egyenesen hamis információ a konfliktusról. Még a videófelvételeket is igyekszik mindkét fél a saját narratívája szerint megmagyarázni.

Sajnos világosan látszik az is, hogy a saját és ellenséges veszteségekről, civil áldozatokról történt közlésekben is „számháborúzik” a két fél.

AZ VISZONT EGYÉRTELMŰ, HOGY ENNEK A KONFLIKTUSNAK RENGETEG, ÁLDOZATA VAN, DE AZ INFORMÁCIÓS HÁBORÚ MIATT NAGYON NEHÉZ LÁTNI MÉG MEGKÖZELÍTŐLEG IS, HOGY EZ PONTOSAN MENNYI.

Orosz veszteségek

Az ukrán fél minden reggel közli, hogy pontosan mennyi orosz katonát öltek meg, hány orosz katonai járművet semmisítettek meg a konfliktus kezdete óta. Eleinte ezeket a számokat konkrét tényekként közölték, aztán mióta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is elismerte, hogy nem teljesen pontosak, már csak „becsült” ellenséges veszteségekként hivatkoznak rájuk.

A ma reggeli közlés a következőt tartalmazta:

  • 9000 katona,
  • 217 harckocsi,
  • 900 „páncélozott jármű,”
  • 90 tüzérségi eszköz,
  • 42 rakétatüzérségi eszköz,
  • 11 légvédelmi eszköz,
  • 30 repülőgép,
  • 31 helikopter.

Ezzel szemben az orosz fél tegnap ismerte el először, hogy egyáltalán vannak veszteségeik az Ukrajnában indított „különleges műveletek” közben. A Kreml 498 elesett és 1597 sérült katonáról számolt be. A harcjárművekben keletkezett veszteségeiket nem közölték.

CSAK HOGY LÁSSUK, MEKKORA A KONTRASZT: UKRAJNA 18-SZOR AKKORA OROSZ VESZTESÉGRŐL SZÁMOL BE, MINT AMIT AZ OROSZ FÉL JELENTETT.

Ezek alapján feltételezhető, hogy egyik fél sem jelent hitelesen: az oroszok alámérik, az ukránok pedig jelentősen túlbecsülik az orosz veszteségeket.

A Pentagon utoljára hétfőn közölt becsült orosz veszteségeket: ekkor ők 2000 főt saccoltak. Ez akkor a kiszivárgott videók, beszámolók, hírek alapján nagyjából reális becslésnek tűnt.

Ukrajna hétfőn 5300 fős orosz veszteséget jelentett, tehát ha ebből a veszteségi dinamikából indulunk ki, az orosz veszteségek most reálisan valahol 3000-3500 körül lehetnek, de fontos hangsúlyozni: ez valószínűleg egy nagyon pontatlan becslés és nem is lehet konkrét számokat tudni a háború zűrzavara miatt.

Harcjárművek terén a legreálisabb veszteség-dokumentációt az Oryx projekt tagjai végzik, akik képekkel, geolokációval erősítik meg az elvesztett harcjárművek mennyiségét, járműről járműre haladva. Az Oryx projekt úgy 1-2 napos késében van és nem teljes körűek az információik, viszont ők eddig orosz oldalon 515 elveszett (megsemmisült+elhagyott+elfoglalt) katonai járművet számoltak.

Csak hogy néhány példát említsünk, az Oryx összesítése alapján:

  • 60 orosz harckocsi-veszteség történt (ebből 18 kilőtt, 1 súlyosan megsérült, 22 elhagyott és 19 elfoglalt), ez az ukránok által jelentett 217 tank 28%-a.
  • az orosz helikopter-veszteségek száma 7, ez az ukránok által jelentett 31 helikopter 22,5%-a,
  • a támadók 4 repülőgépet vesztettek, ez az ukránok által jelentett 30-as szám 13%-a.

Látható tehát, hogy az ukránok közlése valóban erősen túlbecsült, még akkor is, ha az Oryx nem tud reálisan követni minden egyes harcjárművet, viszont a veszteségek az orosz technikai eszközök terén tényleg súlyosak.

Ukrán veszteségek

Az ukrán veszteségeket talán még nehezebb összesíteni. Az ukrán oldal nem közli rendszeresen saját veszteségeit, utoljára az invázió első napján jelentették, hogy 40 katonát vesztettek.  Az oroszok tegnap azt állították, hogy közel egy hét alatt

  • 2870 ukrán katona vesztette életét,
  • 3700 ukrán katona sebesült meg,
  • és 572 hadifoglyot ejtettek,
  • illetve megsemmisítettek 1600 „katonai objektumot,” ami vélhetően járműveket, statikus védelmi berendezéseket és épületeket is jelent.

A PENTAGON, AMIKOR HÉTFŐN A REÁLISNAK MONDHATÓ 2000 FŐS OROSZ VESZTESÉGET JELENTETTE, 1500 FŐS UKRÁN VESZTESÉGET BECSÜLT MELLÉ.

Mivel sem a Pentagon, sem az ukránok, sem pedig az orosz haderő nem tesz közzé rendszeres becsléseket az ukrán veszteségeket illetően, most gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy állnak az ukrán veszteségek. Az egyetlen, nagyon vad tipp a hétfői Pentagon becslés orosz-ukrán arányaiból kiindulva csütörtökre 2000-2500 fő lehet, de ez biztosan nem pontos szám.

Szerencsére az Oryx végez összesítéseket az ukrán harcjármű-veszteségekről is, melyre a fenti disclaimerek a pontosságukat tekintve hasonlóan érvényesek.

Mostani állás alapján az ukránok vesztesége 163 katonai jármű, ebből 67 megsemmisült, 4 javíthatatlan károkat szenvedett, 43-at elhagytak kezelői, 49 ellenséges kézre került.

Mivel az oroszok nem jelentettek ukrán harcjármű-veszteségeket, ezeket az Oryx által közzétett orosz harcjármű-veszteségekkel lehet érdekes összehasonlítani. Csak hogy néhány példát említsünk:

  • az ukránok 24 tankot vesztettek, az oroszok 60-at – így az ukránok vesztesége 40%-a az orosznak,
  • az ukránok 21 gyalogsági harcjárművet vesztettek, az oroszok 67-et – az ukrán veszteségarány az oroszhoz képest 31%,
  • az ukránok 14, az oroszok 27 páncélozott szállító harcjárművet vesztettek – itt körülbelül 51% az arányszám.
  • A légi veszteségeket (amelyek csupán a számok alapján pariban vannak) nincs sok értelme összehasonlítani, mert az ukrán repülőgépek jelentős része a szárazföldön semmisült meg, erről pedig nincsenek felvételek.

A SZÁMOK ALAPJÁN TEHÁT AZ LÁTHATÓ, HOGY AZ UKRÁN VESZTESÉGEK NAGYJÁBÓL EDDIG JÁRMŰVEK TEKINTETÉBEN 30-40, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 70-75%-A LEHETNEK AZ OROSZNAK.

Polgári áldozatok

Sajnos az offenzíva előrehaladtával és a harcok durvulásával egyre több a polgári áldozat is. Mivel zajlanak a harcok, ezért még ha nem is lenne szándékos torzítás egyik vagy másik szereplő részéről, akkor is lehetetlen lenne pontos számban meghatározni a lakossági áldozatok számát. Jellemző, hogy mindenki igyekszik eltussolni a saját, civil lakosság ellen elkövetett atrocitásainak számát, de az eddig kiszivárgott felvételek igazolják: mind az orosz, mind az ukrán haderőben és irreguláris alakulatokban vannak olyan fegyveresek, akik szándékos atrocitásokat követtek el a lakosság ellen.

Ukrajna szerint eddig 2000 civil áldozata van a február 24-én indult orosz offenzívának – ez egyszerre sérülteket és halálos áldozatokat is jelent.

Ezzel szemben az ENSZ legfrissebb jelentése szerint február 24 és március 1-je közt 227 civil halt meg és 525-en sérültek meg a konfliktusban – hozzátették: ennél a valós áldozatok száma valószínűleg lényegesen nagyobb, de alighanem lényegesen kevesebb, mint az ukránok által nyilvántartott 2000 fő.

SAJNOS VÁRHATÓ, HOGY A KONFLIKTUS TOVÁBBI RÉSZÉBEN A POLGÁRI ÁLDOZATOK SZÁMA EXPONENCIÁLISAN NÖVEKEDNI FOG.

Ennek két fő oka van:

  • A nagyvárosok körüli harcok egyre hevesebbek és a 2,4 milliós lakosságú Kijevet még többnyire csak precíziós- és könnyű fegyverzettel támadták.
  • Az orosz haderő az invázió elején még igyekezett látványosan kímélni a civil lakosságot, mára már viszont olyan katonai jellegű és adminisztrációs célpontokat is támadnak, amelyek sűrűn lakott civil területeken találhatók. Nincs még valószínűleg átfogó tűzparancs a civilekre, de azért az látszik, hogy a fokozódó ellenállás és baráti veszteségek tükrében egyre kevésbé számít a polgári lakosság élete.

Összegzés

NAGYON ÚGY NÉZ KI, HOGY SAJNOS IGAZA LESZ AZOKNAK, AKIK TÖRTÉNELMI VISZONYLATBAN IS SÚLYOSNAK SZÁMÍTÓ ÁLDOZATOKKAL JÁRÓ HÁBORÚT JÓSOLTAK EGY NYÍLT UKRAJNA ELLENI OROSZ TÁMADÁS ESETÉRE,

ha csak nem sikerül rövid időn belül megállapodni a konfliktus rendezéséről.

  • Úgy tűnik, hogy az orosz fél időarányosan a második világháború óta nem látott veszteségeket szenved élőerő tekintetében. Az első csecsen háború 1 év 8 hónapja alatt 5700, a szovjet-afgán háború 9 év 1 hónapja alatt 15 000 katonát vesztettek el. Ez első esetben heti átlagos 71, utóbbi esetben heti átlagosan 34 halottat jelent. Ehhez képest még az oroszok által közölt 498 halott egy hét alatt is nagyon durva és a nagyvárosok ostroma még el sem indult érdemben. Ilyen összehasonlítást az ukrán oldalon nem tudunk végezni, mivel Ukrajna a Szovjetunió része volt 1991-ig.
  • A harcjármű-veszteségek szintén elképesztően súlyosak. Még meg sem közelítik természetesen a második világháborús, 100 ezer fölötti veszteségszámot, de már biztosan meghaladta a teljes orosz-grúz háborút a szárazföldi veszteségek tekintetében, időarányosan valószínűleg a csecsen és az afganisztáni háborúkét is. A szovjet-afgán háborúban a Szovjetunió például összesen 147 tankot és 1314 páncélozott járművet vesztett 9 év alatt, most ez a szám a hiteles Oryx-adatok szerint hét nap alatt 60 és 178.
  • A civil áldozatok száma is magas időarányosan: az orosz-grúz háború során összesen durván 400 polgári lakos halt meg, az első csecsen háború során heti átlagosan 312. A szovjet-afgán háború mondjuk ennél durvább volt: ott a legalacsonyabb becslés is 562 ezer polgári áldozatról szól, ami heti átlagban 1300 embert jelent.
  • Általában igaz, hogy a háborúk első pár napjában a legsúlyosabbak a veszteségek és legintenzívebbek az összecsapások, de még mindig a „kezdeti szakaszban” vagyunk, hiszen ismét fontos hangsúlyozni: Odesszát szinte egyáltalán nem, Kijevet és Harkovot pedig alig-alig támadták még az oroszok, a nehézfegyverzet pedig gyakorlatilag a tüzérségi eszközökön kívül elő sem került a városok körül.

Persze történtek ezeknél súlyosabb áldozatokkal járó háborúk is (pl. Irán-Irak, második kongói konfliktus, jemeni polgárháború, talán a jugoszláv háború civilek tekintetében), de ezekben nem hajtott végre nyílt intervenciót Oroszország, a fenti megállapításaink Oroszországra / Szovjetunióra vonatkoznak.

SZINTE MINDEN MODERN HÁBORÚRA IGAZ, HOGY A LEGINTENZÍVEBB HARCOK, LEGSÚLYOSABB VESZTESÉGEK A VÁROSOK KÖRÜL JELENTKEZNEK KATONAI ÉS POLGÁRI OLDALON IS, ÍGY VÁRHATÓAN A KÖVETKEZŐ HETEKBEN MÉG SÚLYOSABB VESZTESÉGEK, EXPONENCIÁLISAN NÖVEKVŐ POLGÁRI ÁLDOZATI SZÁMOKAT LÁTHATUNK MAJD.

Reméljük, hogy az orosz és ukrán fél is tisztában van ezzel és egy korrekt békeszerződést sikerül hamarosan nyélbe ütni, mellyel elkerülhető a további eszkaláció. (Portfolio)