Ezt a viselkedést azért is tartják furcsának a szakemberek, mert ismereteink szerint a faj képviselői általában magányosan vagy kis csoportokban élnek.

A kutatók 2011-ben, 2014-ben és 2015-ben figyeltek meg úgynevezett szupercsoportokat Dél-Afrika délnyugati partvidékénél. Ez a régió több ezer kilométerre van a púpos bálnák megszokott táplálkozási területétől, az Antarktisz környékétől – írja a New Scientist.

„Szokatlan ezeket az állatokat ilyen nagy csoportokban látni" – mondta Gísli Vikingsson izlandi bálnaszakértő.

A bálnakutatók sem láttak még hasonlót

A déli féltekén élő hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) populációi a nyarat az Antarktisz környéki vizekben töltik, itt táplálkoznak, hogy feltöltsék zsírtartalékaikat. Étlapjukon elsősorban planktonikus rákok szerepelnek. Ha jön a tél, a melegebb trópusi, szubtrópusi vizekhez úsznak, ahol a nőstény bálnák világra hozzák utódaikat.

Hogy mitől változott meg ilyen drasztikusan e tengeri emlősök viselkedése, azt még a szakértők sem tudják.Még sohasem láttam ehhez hasonlót"– nyilatkozta Ken Findlay, aki a megfigyelést bemutató tanulmány első szerzője.

Az egyik elmélet szerint a rendelkezésre álló zsákmányállatok számában, esetleg elterjedésében következhetett be változás, ami a bálnák különös viselkedését idézte elő.

Van másik teória is. Egy évszázaddal ezelőtt Dél-Afrika délnyugati partjainál már láttak bálnákat táplálkozni, ám az állatok vadászata mintegy 90 százalékkal lecsökkentette állományukat. Így elképzelhető, hogy a tengeri emlősök korábban is éléskamraként tekintettek a területre, csak alacsony egyedszámuk miatt ez nem számított ennyire feltűnőnek. Most, hogy a bálnapopulációk váratlanul ismét gyarapodásnak indultak, úgy tűnik, visszatérnek természetes viselkedésükhöz.

Az eredményeket a kutatók a PLoS ONE tudományos folyóiratban publikálták.

origo.hu