Az egy hét híján egy éve alakult Pegida tüntetésein megjelentek számáról a rendőrség nem közöl adatokat, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján mindig készít létszámbecslést a mozgalom szokásos hétfő esti felvonulásairól. Szerintük ezúttal 7500-9000 ember lehetett a menekült-, bevándorló- és iszlámellenes Pegida megmozdulásán Szászország tartomány fővárosában - írja az ATV.

A Spiegel Online hírportál szerint a mozgalom legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann diktátorok csoportjának nevezte a szövetségi kormány tagjait. A férfi ellen a drezdai ügyészség a közelmúltban vádat emelt uszítás miatt. A demonstráció egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta két felirattal, amelyek szerint az üzenet címzettje Angela Merkel kancellár és Sigmar Gabriel alkancellár.

A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában.

Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban a Legida ellen tiltakozó tüntetést is tartottak az MDR beszámolója szerint.

„Iszlamista háború az utcán”

A Pegida 2014 őszén, egy drezdai muzulmán tüntetés kapcsán szerveződött a Facebookon. Bár az alapítók között voltak olyanok, akik a bevándorlókkal szembeni rasszista megnyilvánulásaikról voltak ismertek, maga a mozgalom elkötelezett abban, hogy nem adnak teret a neonáciknak, és magukat hazafiként igyekeznek kommunikálni. A „Németország iszlamizációja” és a „terrorista, iszlamista erők” által „utcáinkon folytatott hitháború” ellen küzdő Pegidának jelenleg mintegy 167 ezer kedvelője van a Facebookon, a drezdai polgármesteri választáson pedig 10 százalékot szereztek, miközben 2-3 százalékra tartották őket. Egy kutatás szerint az átlag Pegida-támogató a szászországi középosztályhoz tartozik, jól képzett, középkorú férfi, vallástalan, és valamivel az átlag feletti jövedelemmel rendelkezik. A megkérdezettek kétharmada nem kötődik egyik párthoz sem.

A professzorok pártja

Egyre közelebb áll a Pegidához az Alternatíva Németországnak (AfD), amelyet 2013-ban értelmiségiek (közgazdászok, tudósok, újságírók, stb.) alapítottak, és tavaly 7 százalékos eredménnyel hét helyet szereztek az Európai Parlamentben. A kezdetben az eurózóna válságára koncentráló (a nemzeti valutát visszakövetelő), EU-kritikus „professzorok pártján” belül felerősödtek az iszlamizáció veszélyére rámutató hangok, és többek között ez vezetett nyáron a párt szakadásához. Ennek ellenére a kutatások szerint 5 százalékos a támogatottságuk és bizonyos országrészekben növekedést könyvelhettek el.  A menekülthullám kapcsán a határellenőrzés visszaállítását szorgalmazzák, 48 órás eljárási határidővel bírálnák el a bevándorlók menekültkérelmét, és csak azokat fogadnák be, akik valóban üldözöttek.

A nácik

Németországban a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) képviseli a „hagyományos” náci irányvonalat. Az ötezer fős párt a Bundestagba még sohasem kerül be, sőt többször be akarták tiltani, ám 2014-ben egyszázalékos eredményük is elég volt ahhoz, hogy egy képviselőt delegáljanak az Európai Parlamentbe. Céljuk a „rendszerfelszámolás”, amelynek érdekében szorosan együttműködnek más, pártoktól független szélsőjobboldali szervezetekkel, amelyekből egyébként 225-öt tartanak számon Németországban. Köreikben új témaként jelent meg a globalizáció- és háborúellenesség, valamint az állat- és környezetvédelem. De pártalapon is működnek további szélsőséges tömörülések, mint például a félezer tagot számláló Die Rechte (A Jobbak) vagy a Pro Köln a Pro NRW és a Pro Deutschland egyesületek, amelyek a rasszista alapú iszlámellenességet képviselik.

atv.hu / Hetek / MTI