<h3><strong>Rejtélyes anyagok</strong></h3>
<p>A Svájci Szövetségi Laboratóriumban <u><a href="https://www.nature.com/articles/d41586-021-00230-9" target="_blank" rel="noopener">dolgozó</a></u> Martin Vollmer két évvel ezelőtt a világ különböző pontjain elhelyezett, az atmoszféra összetételét monitorozó érzékelőiből származó adatokat elemezte kollégáival, mikor felfedezte azt a hidrogénezett-fluorozott-szénhidrogén vegyületet, név szerint a <u><a href="https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/dichlorodifluoroethane#section... target="_blank" rel="noopener">HCFC-132b-t</a></u>, melyet addig még nem detektáltak a légkörben. Az archívum tanulmányozása után bebizonyosodott, hogy az elmúlt két évtizedben valójában már kisebb mértékben jelen volt ez és két másik, HCFC-133a és HCFC-31 vegyület bizonyos megfigyelési pontok közelében, egyrészt Franciaországban, ahol egy vegyianyag gyár kibocsátásából származott, de ez a forrás megszűnt a telep bezárása után.</p>
<h6><img class="res" src="https://civilhetes.net/images/2021-01/31/sunset-2180346_960_720.jpg"><br>
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com</h6>
<p>A másik helyszín Kínában található, ott is gyárak közelében. Igaz, hogy ezek az anyagok nem rendelkeznek olyan jelentős ózont károsító potenciállal, mint más HCFC vegyületek, sőt, bizonyos helyeken éppen a sokkal környezetszennyezőbb termékek kiváltására szolgálnak, de jelenlétük egyfelől mégiscsak káros a környezetre nézve, másfelől rejtélyes a koncentrációjuk oka és az alkalmazási céjuk is egy gyár közelében, hiszen a kutatók elmondása szerint nincs ismert ipari felhasználási módjuk. A most megjelent <u><a href="https://www.pnas.org/content/118/5/e2010914118" target="_blank" rel="noopener">tanulmányban</a></u> Vollmer azt a lehetséges magyarázatot adja meg a jelenség okának, miszerint valamilyen vegyi feldolgozási folyamat köztes termékeként keletkeznek és kerülnek ki a légkörbe a kémiai anyagok. A HCFC-132b-t 95%-át vezeti vissza Kelet-Ázsia területére, a HCFC-133a-nak pedig 80%-át.</p>
<p><strong>Ezek a megfigyelések hozzájárulhatnak, hogy az atmoszférába történő káros kibocsátásnak még a kezdeti fázisában elejét vegyék és a felelős gyárak üzemeltetőit kötelezzék a nemzetközi egyezségek betartására.</strong></p>
<h3>Mi a baj a HCFC-nal?</h3>
<p>Ha a három oxigénatomból felépülő ózonmolekulák teljes, atmoszférában található mennyiségét <u><a href="https://www.nobelprize.org/prizes/chemistry/1995/press-release/" target="_blank" rel="noopener">összetömörítenénk</a></u> a Föld felszínen jelenlévő nyomáson, az ózonréteg teljes vastagsága mindössze három milliméteres lenne.</p>
<p><strong>Azonban ez a kis mennyiségű anyag is elég hozzá, hogy megvédjen minket a napból származó káros ultraibolya, vagyis a látható fénytartomány ibolya színű, legkisebb hullámhosszúságú tagján túli sugárzástól.</strong></p>
<p>Miután <u><a href="https://www.esa.int/About_Us/ESA_history/Paul_J._Crutzen_The_engineer_an... target="_blank" rel="noopener">Paul Crutzen </a></u>1970-ben laboratóriumi kísérleteiben kimutatta, hogy a nitrogén-oxid és a nitrogén-dioxid, reakcióba lépve az ózonnal, lebontják azt egyszerű, kétatomos oxigén molekulákká vagyis károsítják az ózonréteget, az atmoszféra vegyi összetételének kutatása nagyban felgyorsult.</p>
<h6><img class="res" src="https://civilhetes.net/images/2021-01/31/smoke-258786_960_720.jpg"><br>
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com</h6>
<p>A légszennyezés jelensége ősidők óta hozzátartozik az emberi tevékenységekhez, a gyárakból és kéményekből távozó füst látványa és a közelükben megszaporodó megbetegedések mindig is egyértelművé tették, hogy a káros anyagok nem tűnnek el nyomtalanul a levegőben, de a pontos kémiai reakciók feltérképezése, különösen a felső légköri régióban, hozzájárult, hogy a romboló hatású anyagok helyett egészségesebb alternatívát válasszanak az ipari szereplők. 1971-ben Harold Johnston mutatott rá először, hogy az akkor még tervezés alatt álló <u><a href="https://www.newscientist.com/article/mg12617200-400-supersonic-plans-thr... target="_blank" rel="noopener">szuperszonikus flotta</a></u>, mely a szokásosnál nagyobb, húsz kilométeres magasságban repült volna, pontosan az ózonréteg közepébe engedné a káros nitrogén-oxidokat. Ezután elkezdődött a párbeszéd a technológiai és kormányzati szektor, valamint a környezetvédők között a tervek megváltoztatására, de, mivel a poszt-concorde világban azóta sem tűntek fel újra a szuperszonikus gépek, egészen az idei évig, ezért a kérdés lekerült az asztalról. A kutatások az ózonréteget befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban viszont folytatódtak, <strong>Paul Crutzen, Mario Molina és F. Sherwood Rowland pedig 1995-ben megkapták a kémiai Nobel díjat az ózon változásainak vizsgálatáért, és amiért rávilágítottak, hogy az antropogenikus hatások jelentősen hozzájárulhatnak a réteg elvékonyodásához.</strong></p>
<p>'74-ben Molina és Sherwood Nature-ben megjelent <u><a href="https://www.nature.com/articles/249810a0" target="_blank" rel="noopener">cikkükkel</a></u> hívták fel a figyelmet a freonok (klórozott-fluorozott szénhidrogének, CFC, illetve hidrogénezett-fluorozott szénhidrogének, HCFC gázok) károsító hatására, innentől pedig felgyorsultak az események.</p>
<h6><img class="res" src="https://civilhetes.net/images/2021-01/31/tree-736875_960_720.jpg"><br>
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com</h6>
<p>Felfedezték az ózonlyukat Antarktisz felett, és a döbbent tudományos közösség intenzív viták után arra következtetésre jutott, hogy az iparilag előállított klórt és brómot tartalmazó vegyületek a felelősek a jelenségért, nem a természetes folyamatok. 1987-ben 46 ország képviselői aláírták a <u><a href="https://www.unenvironment.org/ozonaction/who-we-are/about-montreal-proto... target="_blank" rel="noopener">Montreáli Jegyzőkönyvet</a></u>, melynek értelmében kötelezettséget vállaltak rá, hogy a '86-os szinten fagyasztják be a freongázok előállítását és fogyasztását, 1999-re pedig ötven százalékkal csökkentik a gyártott mennyiséget. Később további kiegészítésekkel toldották meg az egyezményt, például a metil-bromidot is bevették a kiiktatandó vegyületek közé, az aláíró tagok száma pedig egyre szaporodott.</p>
<p>Kofi Annan, az ENSZ főtitkára a 2003-ban az addigi "legsikeresebb nemzetközi egyezségnek" <u><a href="https://eia-international.org/news/happy-un-ozone-day-celebrating-30-yea... target="_blank" rel="noopener">nevezte</a></u> a Jegyzőkönyvet, amelyet összesen 197 ország írt alá.</p>
<p><strong>Csakhogy hiába menekült meg az atmoszféra egy károsító tényezőtől, kapott helyette egy újat.</strong></p>
<p>A freonok helyett bevezetett fluorozott szénhidrogének (HFC) ugyan már nem tartalmaznak klórt, viszont nagymértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, mivel <u><a href="https://www.environment.gov.au/ozone/rac/global-warming-potential-values... target="_blank" rel="noopener">globális felmelegedési potenciáljuk</a></u> (GWP) sokszorosan meghaladja elődeikét. A leggyakrabban használt típusok GWP-ja is akár ezer feletti szám lehet, ez azt jelenti, hogy azonos mennyiségű szén-dioxidhoz képest ennyivel jobban melegítik a légkört, de például az R-23, melyet a nagyon alacsony hőmérsékleten működő dugattyús berendezésekben alkalmaznak hűtőközegként, globális felmelegedési potenciálja 14 800.</p>
<h6><img class="res" src="https://civilhetes.net/images/2021-01/31/industry-1752876_960_720.png"><br>
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com
</h6>
<p>Hogy ezt a következő, emberiség nyakába szakadt problémát megoldják, a Montreáli Jegyzőkönyv részes feleinek huszonnyolcadik gyűlésén, 2016-ban aláírták a <u><a href="https://www.unido.org/our-focus-safeguarding-environment-implementation-... target="_blank" rel="noopener">Kigali Megállapodást</a></u>, mely kötelezi a ratifikáló államokat, hogy a következő harminc év során 80%-kal csökkentsék a HFC-k mennyiségét. A fejlett országokban ez a folyamat már elkezdődött, nálunk például az <u><a href="https://hu.climalife.dehon.com/az-f-gaz-rendelet-felulvizsgalata-az-elso... target="_blank" rel="noopener">F-Gáz rendelet</a></u> 2015. január 1-jével lépett hatályba, és évről évre kevesebb GWP-t engedélyez az újonnan forgalomba kerülő hűtő-, és légkondicionáló gépekre. 2022-től tilos lesz 150 GWP-t meghaladó értékű háztartási vagy kereskedelmi hűtőket forgalmazni (40 kW alatt). A fejlődő országok kapnak némi türelmi időt 2024-ig.</p>
<p><strong>Ez valószínűleg újabb gondokat fog okozni az ipar számára, hiszen a HFC-k kiváltására alkalmazható szénhidrogénekkel is van egy kis probléma: potenciálisan gyúlékonyak lehetnek.</strong></p>
<p>Azonban ez az egy helyben álló berendezések esetén valószínűleg nem vezet veszélyes helyzetek kialakulásához, a gyártók így lassan átállnak az új anyagok integrálására. A Kigali Megállapodás ratifikálására az Egyesült Államok új elnöke, Joe Biden január 27-én <u><a href="https://www.nrdc.org/experts/alex-hillbrand/biden-announces-move-ratify-... target="_blank" rel="noopener">utasította</a></u> a Szenátust. (<u><a href="https://raketa.hu/ozonreteg-karos-anyag-atmoszfera-hcfc" target="_blank">raketa.hu</a></u>)</p>