Az orosz- és az ukránbarát oldal is megtette a magáét e téren már a háború kezdete előtt: a Euronews cikke szerint mind a kormányok, mind pedig magánszemélyek terjesztettek fals információkat a feszültséggel kapcsolatosan.

A háborúval párhuzamosan propagandaháború is zajlik, ez az öt téma volt a legforróbb az elmúlt hat hónapban e téren.

Kijev szelleme és újrahasznosított felvételek

A háború kezdetén azonnal terjedni kezdtek olyan videók, melyek az azokat feltöltők szerint Ukrajnában készültek – holott Kínában vagy éppen Bejrútban vették fel őket jóval hamarabb. A drámai, ám a kurrens eseményekhez minimálisan sem kapcsolódó felvételek a TikTokon, a Twitteren vagy a Facebookon hamar felkeltették a felhasználók érdeklődését.

Emellett olyan, meseszerű sztorik is terjedni kezdtek, amelyek az ukránok helytállását bizonyították: ilyen volt Kijev szellemének sztorija, aki állítólag néhány óra alatt lőtt ki vadászgépével hat orosz katonai gépet. A sztorit videojátékokból vagy hadgyakorlatokból vett képsorok illusztrálták, és még Petro Porosenko volt ukrán elnök is ódákat zengett az ismeretlen hősről – akiről később a kijevi vezetés elismerte, hogy sosem létezett.

Persze ezek a történetek lélekemelőek és javíthatják az ukrán morált, de fals képet festenek a konfliktusról.

A feltámadó holtak

Nem háborúról, hanem különleges katonai akcióról szóltak kezdettől az orosz beszámolók, és annak is sok tagadója van, hogy egyáltalán háború zajlik. Ezt többek közt egy bécsi klímaváltozással kapcsolatos tüntetésen készült képsorokkal igyekeznek igazolni. Ezen akció alkalmával önkéntesek feküdtek a földre fekete zsákkal letakarva – az ukrán háború kapcsán az interneten már helymegjelölés nélkül terjedő felvételen annak terjesztői szerint az állítólagos ukrán halottak, akik mozognak a zsákokban.

A bucsai mészárlások elkövetését azzal próbálták elfedni az álhírterjesztők, hogy egy filmforgatáson készült felvételt kezdtek el keringetni az interneten. Ezen egy bábut öltöztetnek épp fel a rajta szereplők – ám a valóságban egy orosz filmsorozat forgatásához készülődnek rajta, amint azt a sorozat rendezőasszisztense megerősítette.

Népszerűen terjedő állítás volt az is, hogy színészek alakítják a bombázások sújtotta városok lakóit, egy lebombázott kórházban pedig egy szépségblogger alakít terhes nőt.

Zelenszkij is célkeresztbe került

Volodimir Zelenszkij a háború kezdetekor kijelentette, hogy nem hagyja el az országot, ezt bizonyítják azóta is naponta közzétett videói is. Egyesek ugyanakkor azt állították az interneten, hogy ezek zöld háttér előtt felvett képsorok – mindehhez egy olyan fotót csatoltak, melyeken Zelenszkij egy kiállításon hologramos felvételt készít.

Később is több álhír terjedt róla, többek közt:

• készült egy deepfake videó, melyben fegyverletételre kéri népét
• hasonlót ezután Putyinról is gyártottak egyébként, amelyben ő az orosz katonákat kéri arra, hogy menjenek haza
• Zelenszkij egy szerkesztett fotón saját íróasztaláról szippant fel kokaint
• egy szándékosan félrefordított interjú koffeinfüggő helyett drogfüggőként ábrázolta

Uniós országok bevonása

Egy videó szerint a lengyelek harci készültségbe helyezték hadseregeiket: BBC-logót is szerkesztettek az álhírhez, melyet a BBC is cáfolt.

Finnországról azt terjesztették, hogy tankok tucatjait küldi az orosz határ közelébe, ezzel eszkalálva a konfliktust. A képsoron valójában azért szállítottak a tehervonatok harci járműveket, hogy egy évente megrendezett hadgyakorlatra vigyék azokat.

Álhírek menekültekről

A háború kezdete óta 6,5 millió menekült hagyta el Ukrajnát, a legtöbben nyugati országokba indultak tovább. Egy digitálisan szerkesztett videó szerint egy német házat gyújtottak fel menekültek, miközben az orosz zászlót akarták elégetni. A felvétel valójában 2013-as volt. Azzal már a németeket vádolták, hogy a menekülteket egy egykori koncentrációs táborban akarják elhelyezni.

Egy klímatüntetés utáni képsorokat, melyeken motorosok rángatnak arrébb tüntetőket, azzal a kommentárral kezdték el újra megosztani az interneten, hogy az olaszoknak elegük van a "hülye" menekültekből.

Az oroszpártiak azt is igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy az ukránok komoly része egyetért az oroszok akciójával. Az orosz média február óta nagyban kontrollálja azt, mi terjedhet el az országukban háborúnak nem is nevezhető akcióval kapcsolatosan, miközben Kijev népmesébe illő sztorikat erősít meg, a negatív sajtóhírek jelentőségét pedig igyekszik minimalizálni.

Az információs háború éppúgy dúl, mint a valóságos, ebben pedig mindenféle álhírnek jut hely jelenleg bőven. (Infostart)