Beszélgettem egy lánnyal. Szimpatikus volt nekem, én is neki. Sosem találkoztunk, csak beszélgettünk. Rengeteget szórakoztunk, nevettünk, véleményünk is hasonló volt a világ dolgairól. Egyszer csak előkerült a vallás. Muszlim vagyok, mondtam. A hangulat megfagyott. Te muszlim vagy? - kérdezett vissza, mint aki alig akarja elhinni, hogy eddig egy muszlimmal társalgott. Igen, válaszoltam. Ti nem vagytok emberek, tört ki. Vitatkoztunk, de képtelen voltam indulatain felülkerekedni. Hogy van képed nekem az Iszlámot jónak beállítani, amikor ti ártatlanokat mészároltok le? Hogy lehet a könyvetek szent és jó, ahogy beállítod? Hazugok vagytok mind, majd törölt. Ez nem egyetlen példa volt, hanem visszatérő eset. Az is általános, hogy egy emberi kapcsolat normálisan kezdődik, de az Iszlám bekerülésével minden beárnyékolódik akkor is, ha nincs szakadás. Bekerül az előítélet, a bélyeg. A leggyakoribb vád az, hogy terroristák vagyunk. A terrorizmus arabul irháb ارهاب ,I

Mivel 1400 évvel ezelőtt ez a fogalom a mai értelemben nem létezett, nem voltak repülők, melyeket el lehetett volna téríteni, sem WTC, amit 9/11 alkalmával fel lehetett volna robbantani, ezért a kor akkori megfelelője a Huraba, حرابة volt. Ez jelentéstartalmában banditizmust, útonállást jelent. Ez volt az adott kor egyik legsúlyosabb bűncselekménye. Képzeljünk el egy karavánt, ami átmegy a sivatagon és több ember vagyonát, megélhetését szállítja. Ezt megtámadja egy rablóbanda, a rakományt elviszi, a karaván személyzetének egy részét helyszínen kivégzi, a többit megtartja túsznak, akikért pénzt kér. Ez a Huraba. Ez a tett fokozható zsarolással, politikai beavatkozással stb., de az alap az ártatlan és védtelen személyek életének, vagyonának sérelmére elkövetett bűntett. A Sharia ebben a definícióban minden szót külön értelmez és szankcionál. A vád ellenünk tehát az, hogy a mi Könyvünk ezt előírja nekünk. Lássuk, mit is ír elő a mi Könyvünk:

Büntetése azoknak, kik Allahhal, az Ő Prófétájával szemben harcolnak és a Föld megrontásán buzgólkodnak (terrorizálnak), hogy leöletnek, vagy keresztre feszíttetnek, vagy levágatnak kezeik és lábaik az ellentétes oldalon, vagy száműzetnek a Földről. Ez osztályrészük az Evilágon, de a Túlvilágon övék a hatalmas szenvedés. (Korán 5:33)

Huraba az emberiség ellen elkövethető legnagyobb bűnök egyike. Ezért az Iszlám Büntető Jog ezt komolyan szankcionálja. A Próféta idején ez jelenthetett pl. útonállást, vagy banditizmust, ahol karavánokat mészároltak le. Ma ezt a terrorcselekményekhez tudnám hasonlítani. Fokozatok vannak az elkövetett cselekmény súlyára vonatkozóan. A szankció az elkövetett tett súlyának felel meg, ezért az ítélet lehet kivégzés, vagy keresztre feszítés, vagy csonkítás vagy száműzés.

Tudom, most jönnek az emberi jogok, halálos ítélet tilalma, egyebek. Abban a korban ez volt a norma és ennek megfelelően szabták ki a kor társadalmi elvárása szerinti legsúlyosabb büntetést. Más lenne a helyzet akkor, ha létezhetne egy olyan testület (Isten ments, hogy számra vegyem a Sharia bíróság fogalmát!), ami egy terrorcselekmény kapcsán az Iszlám szerint is elítélné az adott bűntényt. Itt most nem muszlimok békemenetére, együttérző könnyeire, virágcsokraira gondolok a tett színhelyén, mert valljuk be, ez szart sem ér. Egy komoly dekrétumra, a mi fogalmaink szerint fatwára célzok, ami a muszlim közgondolkodásban ér valamit és jelen van akkor is, ha ezeket a fogalmakat az európai felsőrendűség tűzzel vassal írtja. De hiába írtja, ha egy évezredes beidegződésről van szó. Gondolkodásunk Iszlám felé hajlását ellenállás, vagy a bevezetőben felhozott közemberi idegenkedés, irántunk érzett és felkorbácsolt belső gyűlölet csak erősíti és azok tetteit szaporítja, akik „terroristák”. Higgyétek el, hogy mi látjuk azt a joghézagot, amit Európa nem tud kezelni. Vagy tán nem is akar?

Persze, mit sem ér fenti érvelésem, ha az a pár fasz hittársam továbbra is Allah Akbart üvöltözik és ártatlanokat nyír ki. Ők biztos nem tudják mit ír a Korán 5:33 fenti verse, csupán azt tudják, mire vette rá őket rá a sejk a mecsetben, aki egy kis lóvét kapott egy macsós fehértől, aki csak angolul tudott. Mert a dolgok itt zárnak össze. Ezért fenti „problémamegoldó” felvetésem még egy jó ideig nem fog értő fülekre találni. De, ha esetleg fel akarnám nyomni az Eiffel tornyot? Na, akkor az a fehér macsó tutti besegítene.
Nos, ennyit a tanításról és a valóságról.