A 3009 tízezer főnél kisebb településen adták le az országgyűlési listás szavazatok mintegy 38 százalékát.

A Fidesz – és a Jobbik – ebben a kistelepülési kategóriában szerepelt a legjobban, a kormánypárt 2811, a Jobbik 127 helyen nyert. Ezzel szemben a baloldal csak 61 településen szerezte a legtöbb szavazatot, ráadásul összesített szavazatarányban a Jobbik is megelőzte – míg a városokban egyértelmű volt második helye, a falvakban jellemzően harmadik helyre szorult. Az önkormányzati választásra való kitekintéskor ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezen települések túlnyomó többsége nem országos pártszimpátia alapján szavaz, hanem független polgármestert szokott választani.

A magyarországi településszerkezeti sajátosságokat jól mutatja, hogy a települések 95 százalékáról érkezik az érvényes szavazatok 38 százaléka: a 3009 tízezer fő alatti település túlnyomó többsége ugyanis néhány száz fős falu, ahol a helyi sajátosságok alakítják a politikát. Jól mutatja ezt, hogy látunk olyan települést, ahol minden szavazatot a Fidesz-KNDP szerzett, de olyat is, ahol a baloldal kapta a voksok 80 százalékát, tíz faluban pedig a nemzetiségi lista (elsősorban a legjobban szereplő német kisebbség) lett a legtámogatottabb lista.

A tízezer fő alatti településeken a két jobboldali párt egyértelműen jobban szerepelt, mind a nagyobb, városi szinten: a Fidesz-KDNP a szavazatok 48,5 százalékát szerezte meg, míg a települések 94 százalékán végzett első helyen. A Jobbik ezekről a településekről 24,4 százaléknyi voksot kapott, és a 3009 település 4 százalékán (127 hely) győzött.  146 olyan település volt, ahol a Jobbik jobban szerepelt, mint a Fidesz – voltak ugyanis olyan települések is (29 hely), ahol a Fidesz harmadik helyre szorult a Jobbik és a baloldal mögött.

A teljes kistelepülési erősorrend letöltése

A baloldali összefogás 61 kistelepülésen végzett első helyen, a legnagyobb arányban az ország egyik legszegényebb településén, Csenyétén, itt a voksot 80 százalékát kapta az ötpárti szövetség. Akadt azonban 17 olyan település is, ahol a baloldal egyetlen voksot sem szerzett. Míg a megyei jogú, illetve a 10 ezer fő feletti városokban a baloldal egyértelműen a Fidesz első számú kihívója, addig e települések negyedén a baloldal a harmadik helyen végzett a Jobbik mögött. Ha a 3009 kistelepülésen leadott szavazatokat összesítjük, úgy a baloldali szövetség csak 19,6 százalékot ért el – ami jelentősen kevesebb, mint az országosan elért 26,21 százalék.  

A 3009 kistelepülésen éles hármas megosztottságot viszont alig látunk: csak 11 faluban alakult úgy az áprilisi végeredmény, hogy a Fidesz, a baloldal és a Jobbik fej-fej mellett (párokként öt-öt százalékon belül) végzett volna.

Listás eredmények a 10 ezer fő alatti településeken a 2014. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP és a második helyen végzett párt, pártszövetség közötti különbség alapján rendezve; a legkisebb és a legnagyobb különbségű 10-10 település.

A Republikon Intézet elvégezte az április 6-i választási eredmények települési szintű összegzését. Mindez többek között az idén ősszel tartandó önkormányzati választások szempontjából is iránymutató lehet: a 2010-es önkormányzati választásokhoz képest idén a verseny vélhetően szorosabb lesz. Az összesítés ugyanis azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP dominanciája csökkent: több helyen is két – vagy akár három – szereplőssé vált a pártok közötti verseny. Az önkormányzati választási eredményt természetesen nagyban befolyásolja a regnáló polgármester személye és párthovatartozása; a tavaszi listás adatok így e személyes hatás nélkül megtisztított „bázisnak” tekinthetők.

Eredményeinket több részletben, településtípus szerinti bontásban közöljük. A sorozat harmadik részében a 10 000 fő alatti településeket vizsgáltuk. 

republikon.hu