Tarlós szerint a kormány felszámolja az agglomerációs közlekedést
Ha valóban az áll az új törvényben, amit hallott róla, akkor a kormány felszámolja az agglomerációs közlekedést - így reagált Tarlós István a tegnap megszavazott új szabályokra.
Forrás: budapest.hu
Budapest nem kilincselhet a kormánynál újabb forrásokért a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására - írja a VILÁGGAZDASÁG.
"Ha valóban az a helyzet, ahogy most értelmezik, akkor az rosszabb, mint amilyen volt. Az agglomerációs járatok finanszírozása – úgy tűnik – a továbbiakban sincs megoldva" - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a parlament tegnapi szavazására reagálva. Jelezte továbbá: Tarlós István az adóügyi törvények megszavazásával kapcsolatban Orbán Viktor ral folytatott december 21-i megbeszélése után fog nyilatkozni, előtte még tájékozódik.
Tarlós Istvánt Szentpéterváron érte el a Népszabadság. A főpolgármester a lap kérdésére azt válaszolta: vele nem egyeztettek az előterjesztésről, így annak pontos tartalmát sem ismeri. De ha valóban az áll benne, amit hallott, akkor a kormány ezzel felszámolja az agglomerációs közlekedést. Ebben a kényszerhelyzetben Budapest csak a kötelező feladatait képes ellátni, a városkörnyéki járatok pedig nem tartoznak ezek közé. De a városvezető továbbra is bízik a jövő heti egyeztetésben Orbán Viktorral.
A gazdasági növekedés ösztönzéséről szóló törvénycsomagba két az önkormányzati adókat érintő módosítást iktattak a képviselők. Az egyik a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006-os törvényt változtatja meg. Így a fővárost a jelenlegi 51 százalék helyett jövőre már az elosztásra szánt források 52,5 százaléka illeti meg, 2017-től pedig már 54 százalék. Ez számításunk szerint jövőre plusz hárommilliárd forint a fővárosnak, és ennyi mínusz a kerületi önkormányzatnak.
A többlet biztosan a közösségi közlekedés finanszírozására megy, ennek ugyanis megszűntették az eddigi korlátját. Korábban a jogszabályban konkrétan meghatározták, hogy a forrásmegosztás során megkapott fővárosi összeg négy százaléka menjen a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására. Az új változat viszont ilyen konkrét finanszírozási elvárást nem fogalmaz meg. Azt írja elő, hogy a jövőben az önkormányzatnak ebből a forrásból állja a közösségi közlekedés teljes forrás igényét. A módosított törvény szerint ugyanis a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5 százalékból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” biztosítja.
A megemelt keretből ráadásul kötelező is lesz a helyi közösségi közlekedés finanszírozását megoldani. A helyi adókról szóló törvény szintén most elfogadott módosítása ugyanis az iparűzési adóbevételből „különösen” finanszírozandó tételek közé beemelte a helyi közlekedési közlekedési feladatokat. Korábban ide, csak a szociális ellátások tartoztak. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzatok addig nem használhatják fel az iparűzési adóbevételeket útépítésre vagy egyéb feladatok finanszírozására, amíg nem fizetik ki a szociális ellátások mellett a közösségi közlekedést.
A főváros a jogszabályváltoztatásokal rosszabbul járt. A forrásmegosztásnak köszönhetően jövőre – a kerületek „pénzéből” – plusz három milliárddal többet költhet a közösségi közlekedésre. Eközben azonban az állami „támogatás” hatmilliárddal csökken. Vagyis az idei 24 milliárd forint után jövőre már csak 18 milliárd forintos központi pénzzel számolhat Budapest a közösségi közlekedésben. A végül hiányzó hárommilliárdot pedig magának kell kipótolnia, a rendelkezésre álló iparűzési adóbevételekből.
A finanszírozási igény várhatóan a jövőben sem csökken: 2017-től ugyan hatmilliárdra nő a forrásmegosztásból rá eső rész, az állami támogatás azonban tovább apad, és ebben az évben már csak 15 milliárd forint lesz (vagyis 9 milliárddal kisebb az ideinél), 2018-ban pedig 12 milliárd forinthoz juthat ilyen címen a főváros.
Ráadásul a jogszabály változások az agglomerációs közlekedés veszteségének finanszírozását sem „kezelik”. Ez évente 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben néhány milliárd forintos bevétele keletkezik ebből a tevékenységből, vagyis a lyuk tízmilliárdos. Ezt kellene a környező településeknek fedeznie. A jogszabályok szerint ugyanis a főváros ellátási kötelezettsége csak a városhatárig terjed.
Ezek a jogszabályi változások abba az irányba mutatnak, hogy a Budapest a városhatárig nyújtson közösségi közlekedési szolgáltatásokat, onnantól pedig a szomszédos település, a számára rendelkezésre álló iparűzési adó felhasználásával.
