Ahogy közeledik a tél, úgy nő az esélye annak, hogy érdemben takarékoskodni kell majd a gázzal. Ez pedig tovább rontja a növekedési kilátásokat, éppen akkor, amikor Magyarországon egyébként is elkezdik éreztetni a hatásukat az elmúlt hónapokban bevezetett megszorítások. - írja a Portfolio

Ahogy egyre közelebb kerül a téli fűtési szezon, és ahogy éleződik a feszültség Oroszország és Európa között, úgy csökken annak az esélye, hogy az idei évben zökkenőmentes lesz a kontinens energiaellátása. A világ legnagyobb vállalatainak vezetői el tudják képzelni, hogy Európában jegyrendszer bevezetésére lesz szükség az üzemanyagok esetében, de ami ennél is rosszabb, könnyen lehet, hogy a kontinens számos országában egészen egyszerűen nem lesz elegendő mennyiségű földgáz.

Nagyobb az esély a rosszabb kimenetelre

Vagyis a kérdés, látva az európai vészintézkedéseket, már nem úgy vetődik fel, hogy milyen áron lesz elérhető a gáz – ami önmagában nagymértékben növeli a stagfláció, vagyis az infláció felrobbanásának és a gazdasági növekedés leállásának a veszélyét –, hanem úgy is, hogy lesz-e egyáltalán elegendő mennyiség. Ez pedig sokkal súlyosabb reálgazdasági következményekkel járhat, mint az előbbi forgatókönyv.

Európa előtt így most négy forgatókönyv áll:

1. Lesz elegendő gáz a vállaltoknak és a lakosságnak, nem lesz szükség takarékoskodásra és korlátozásokra.
2. Megszorításokkal, kismértékű felhasználási korlátozásokkal, de alapvetően lesz elegendő gáz a vállalatoknak és a lakosságnak.
3. Nem lesznek elegendőek a megszorítások, és átmeneti hiány lép fel, ami érinti a gazdasági szereplőket, gyárleállásokat okoz, visszavetve a termelést.
4. Súlyos energiahiány lesz szerte Európában, érdemi termelési zavarokkal, miközben kérdésessé válik a lakosság ellátása egyes országokban.

A rossz hír az, hogy a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulására egyre kevesebb az esély, miután az orosz-ukrán háborúban nincs fordulat, a konfliktus és a szankciós politika is elhúzódik. Egyre nő az esély a második és a harmadik forgatókönyv megvalósulására, de egyre kevésbé lehet kizárni azt, hogy az utolsó valósul meg, hiszen Oroszország és a nyugati világ (ezen belül az EU) szembenállása egyre súlyosabb. Ennek megfelelően nagyjából a következő kilátások körvonalazódnak az európai gazdaság számára:

1. ha javul a gázpiaci helyzet, lesz elegendő gáz és csökkennek az árak, akkor a lassú növekedés folytatódóhat,
2. ha kisebb megszorításokra lesz szükség, akkor a gazdaság a stagfláció állapotába kerül, esetleg mérsékelt recesszió lesz,
3. ha súlyos korlátozásokra lesz szükség és átmeneti gázhiány lép fel, akkor recesszióba süllyed a kontinens, vágtató áremelkedés mellett,
4. ha pedig súlyos energiahiány alakul ki, akkor a 2008-09-es világgazdasági válságban elszenvedett GDP-veszteség megismétlődése egy optimista kimenetelnek számítana.

Jelenleg a stagflációs pályán haladhatunk, hiszen egyelőre nincs drasztikus energiahiány, ám az árak történelmi magasságokban vannak, miközben az orosz gázcsapok időszakos zárásai könnyen elfordíthatják Európa útját a recessziós és a gázhiányos állapotba. Ebben a helyzetben a kormányoknak választaniuk kell, hogy mely gazdasági szereplőnek korlátozzák a földgázfelhasználását. A kritikus infrastruktúrán kívül az ipar és a szolgáltató szektor korlátozásával megnyílik az út a recesszió felé, a kérdés pedig egyre inkább az lesz ebben a helyzetben, hogy érinteni fogják-e az európai lakosságot a korlátozások.

Magyarország a recesszió küszöbére kerül

Már a magyar kormány is számol a gázhiányos forgatókönyvvel. Habár egyrészt jelenleg a gazdaságpolitikának kapóra jön kizárólag a külső tényezőket okolni a rezsicsökkentés részleges feladásáért, illetve felhozni a recessziós aggodalmakat, ez ma már egy nagyon is valós forgatókönyv "Magyarországon munkaerőhiány van, de azt tanácsolom mindenkinek, hogy becsülje meg, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy meg is tudja tartani a munkáját, hiszen az európai gazdaság visszaesésével kell számolni" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. Szerinte nem lábon, hanem tüdőn lőtte magát Európa. Úgy vélekedett, hogy vannak országok, ahol nem lesz gáz, valahol lesz, de magas áron. Mi utóbbiba tartozunk – fejtegette.

Ha pedig fontos európai országok küzdenek majd gázhiánnyal, akkor az egész európai kontinens recesszióba kerül.

Emlékezhetünk a Covid idejéből: ha csak egy-két országban van lezárás, az ipar más országokban is küszködik, hiszen nem érkeznek meg az alapanyagok, alkatrészek, félkész termékek. Ha csak egy-két nagyobb országban állna le gázhiány miatt az ipar, akkor az az egész kontinens kibocsátását visszavetné, ebben a helyzetben pedig nem a munkaerőhiány, hanem a munkanélküliség lenne az új probléma. A hatalmas infláció miatt a legtöbb ember életszínvonala már egyébként sem nő Európában, miközben a recesszió miatt elmaradnának a béremelések, így a reálkeresetek drasztikusan csökkennének, ami újabb nyomást helyezne a fogyasztásra. A GDP-veszteség pedig innentől fogva attól függne, hogy mennyire lenne súlyos az energiaválság.

Az energiakorlátozások és a magas árak miatt a vendéglátás, a turizmus, illetve a teljes szolgáltatás szektor megroppanna Magyarországon, a feldolgozóipar pedig egyszerűen leállna, ha Németország recesszióba kerülne. Az építőipar már most is nehéz időket él át az alapanyaghiány, az áremelkedés, illetve a hazai költségvetési kiigazítások (állami beruházáscsökkentés) miatt, egy energiaválság közepette pedig leállna. Ebben a helyzetben jelentős mértékben emelkedne a munkanélküliség, amit a kormányzat nem igazán tudna megakadályozni.

A magyar gazdaságot a külső tényezők mellett ugyanis a kormány prociklikus költségvetési politikája is sújtja.

Mivel nem maradt mozgástere a kabinetnek, hogy a válság idején csillapítsa a recessziós hatásokat, így megszorításokat kell végrehajtania. Az elmúlt hónapokban közvetett és közvetlen adóemeléseket láttunk (különadók, forgalmi adók, kata megnyirbálás, rezsicsökkentés csökkentés), miközben ilyenkor anticiklikus költségvetési politikát lenne érdemes alkalmazni. Ehhez azonban a kormány nem halmozott fel tartalékokat (tavaly, a kilábalás időszakában), amikor jobban ment a gazdaságnak, így most akkor kell spórolni, amikor egyébként is rosszul mennek a dolgok.

Az adóemelések nyomán még tovább nő majd az infláció az év második felében, a bérek vásárlóereje jócskán mérséklődhet, a fogyasztás pedig a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése (adóemelés, rezsiemelkedés, hiteltörlesztőrészlet emelkedés) miatt zsugorodni fog. Mindezek mellett olyan tényezők is egyre komolyabb kihívást jelentenek, mint a még érvényben lévő árstopok (kamatstop, üzemanyagár-stop).

Összességében azt látni kell, hogy az európai energiakrízis, a kedvezőtlen európai növekedési kilátások és a várható magyar sokkterápia hatásai miatt rendkívül komor másfél év áll előttünk.

Mindebbe kellemetlen belegondolni is, mert most még látszólag minden jól megy, az emberek az év elején megkapott hatalmas transzfereket költötték el az elmúlt hónapokban, illetve költik el a nyáron, ami támasztja a gazdaságot. Az európai gázválság egyre súlyosabbá válása a magyar megszorításokkal karöltve azonban rosszabb helyzetet eredményez annál is, mintha simán csak vissza kellene fizetni a visszakapott szja-t és a 13. havi nyugdíjat. (Portfolio)