Szivárányszíntől a náci utalásig
Az aréna megvilágítása a szivárvány színeivel társadalmunk szabadságának jele lenne, ezért nagyon támogatnám – jelentette ki Markus Söder bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hétfőn, amikor arról kérdezték, mi a véleménye a német és a magyar válogatott szerdai Európa-bajnoki mérkőzésnek otthont adó müncheni Allianz Arena díszkivilágításról.
Christopher Street Day - Allianz Arena - Fotó: TOBIAS HASE/nepszava.hu
Az egykori Fidesz-szövetséges CSU elnökének bejelentése komoly politikai üzenettel bír. Azután indult ugyanis – már több mint 50 ezer ember által támogatott petíció – a bajor aréna szivárványszínű megvilágításért, hogy a magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a Jobbik támogatásával a múlt héten megszavazta azt a törvényt, amely a pedofíliát a homoszexualitással egybemosva csorbítja a melegjogokat. A petíciót támogatja a müncheni városi tanács mind a hat frakciója is, a tolerancia és egyenlőség melletti kiállás jegyében azt kérték az Európai Labdarúgó Szövetségtől, engedje, hogy az Arénát a szivárvány színben világítsák ki a szerda esti a meccs idején.
A müncheni javaslatra durván reagált Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben az Európai Tanács külügyminisztereinek ülése után hétfőn. A miniszter a német kollektív emlékezetnek odaszúrva, feltehetően az ország náci múltjára és az 1936-os berlini olimpiára utalva azt mondta: történelmi tapasztalatok mutatják, hogy a sport és a politika összekeverése rossz, és ha valakik, akkor ezt a németek "egészen biztosan pontosan jól tudják." Azután újra nyomatékosította: "A sportnak és politikának az összekeverése az rossz." Ez utóbbi kijelentése azért is érdekes, mert épp Szijjártó egyik államtitkára, Menczer Tamás az, aki az utóbbi napokban ellenzéki vezetőket ostorozott, amiért örültek a magyar futballcsapat teljesítményének, egyik posztjában pedig arról írt, hogy a sikeres oltási program miatt játszhatott teltház előtt a válogatott.
A bajor-magyar szivárványvita azért is pikáns, mert a koronavírus-járvány élénkülése miatt az UEFA az eredetileg tervezett London helyett máshová helyezheti át az Európa-bajnokság döntőjét, és München meg Budapest is a lehetséges helyszínek között szerepel.
Mint azt a múlt héten megírtuk, a német szövetségi kormány már korábban élesen kritizálta a magyar törvényt, Michael Roth a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere például azt írta lapunknak, "Nagyon aggódom az LMBTQI-közösséghez tartozó emberek további stigmatizációja miatt Magyarországon. A homoszexualitás, transzexualitás, a nemváltás bármely pozitív kontextusú bemutatásának tiltása a gyermekekben könnyen azt az érzetet keltheti, hogy velük valamilyen baj van, ez pedig súlyosan veszélyeztetheti a mentális egészségüket".
Miután a múlt héten a Sándor-palotánál tüntetők kérték az államfőt, hogy ne írja alá a vitatott törvényt, és egyre nagyobb a nemzetközi felháborodás, megkerestük a köztársasági elnök hivatalát, hogy megtudjuk, Áder János aláírja a törvényt, vagy visszaküldi azt Országgyűlésnek, esetleg normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Amerikai után brit aggodalmak
„Aggódunk az LMBT+ közösséget diszkrimináló intézkedések miatt, amelyeket a magyar Országgyűlés által a múlt héten elfogadott törvény tartalmaz. Az Egyesült Királyság világszerte kiáll az LMBT+ közösség jogaiért, és szolidárisak vagyunk a magyarországi LMBT+ emberekkel." – írta hétfői Twitter-üzenetében Wendy Morton, a brit Külügy és Fejlesztési Minisztérium európai szomszédságért és Amerikáért felelős államtitkára. A múlt héten az Amerikai Nagykövetség közleményében mély aggodalmát fejezte ki az elfogadott törvény LMBTQI-ellenes részei miatt. ”Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is.” – írták. K. A.
