Több mint hatvanmilliárd forint (175 millió euró) hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól (CEB) a járvány elleni védekezés költségeinek fedezésére – jelentette be a múlt héten a Pénzügyminisztérium (PM). - írja a Portfolio

Elsőre érthetetlen, miért volt szükség a forrásra a komoly költségvetési mozgástér és a jelentős kormányzati tartalékok miatt, másodikra pedig még érdekesebb a hitel, hiszen szinte semmit nem lehet tudni a részletekről. A megállapodásról kiadott angol nyelvű közleményben viszont egy új információt is elárultak: a kormány várakozásai szerint akár az ezermilliárd forintot is meghaladhatja a járvány elleni védekezés idei költsége.

Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) 175 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak a járvány elleni védekezésre – jelentették be a múlt héten. A PM közleménye szerint a kormány a kedvezményes hitelt többek között maszkok, gyógyszerek, tesztek, fertőtlenítőszerek, valamint intenzív ágyak beszerzését biztosítja.

A közlemény szerint a strasbourgi székhelyű CEB eddig több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozással járult hozzá magyarországi szociális célú fejlesztésekhez. Legutóbb idén tavasszal oktatási projektekre kaptunk 150 millió eurós hitelt a banktól.

Sok a furcsaság a hitel körül, de ez nem meglepő

A mostanihoz hasonló fejlesztési intézményektől felvett hitelek midennaposak Magyarország esetében, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei finanszírozási tervében félmilliárd eurós forrásbevonás szerepel ilyen formában. Ugyanakkor több érdekesség is van a megkötött hitel kapcsán:

• Eleve kicsit furcsa, miért van szükség a hitelre akkor, amikor a kormány azt hangoztatja, hogy folyamatosan biztosítja a védekezéshez szükséges forrásokat, van költségvetési mozgástér és a kormányzati tartalék is jelentős a kincstári számlán. Főleg a 60 milliárdos összeghez képest, ami elenyészőnek mondható költségvetési szempontból.
• A hitelügylet kapcsán a CEB is kiadott egy közleményt, amiben a forrás felhasználását illetően van egy kiegészítés a PM-közléséhez képest: ebből a forrásból szeretnék hazacsábítani a külföldön élő magyar egészségügyi dolgozókat, illetve más intézkedésekkel javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Vagyis a jelek szerint itthon a kormány továbbra sem szívesen beszél a tömeges magyar elvándorlásról, viszont szeretné azt visszafordítani.
• Érdekesség, hogy miközben az adósságkezelésben szinte minden elem (devizakötvények, forintkötvények, lakossági állampapírok, kincstárjegyek stb.) adatai ismertek, a mostanihoz hasonló bilaterális hiteleknél szinte semmit nem árulnak el a felek. Nem tudni például, milyen kamat mellett, milyen futamidőre kaptuk a hitelt, az erre vonatkozó kérdésünkre a CEB csak annyit válaszolt, hogy a hasonló fejlesztési hiteleknek megfelelő a kamatozás, a futamidő pedig megegyezik azzal, amit a többi tagállamnak kínálnak. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
• A fejlesztési bank honlapján található adatok szerint a most bejelentett hitelmegállapodást már április 17-én jóváhagyták. Azt viszont nem árulták el, miért kellett három hónapig várni a bejelentéssel, csak annyit írtak a kérdésünkre válaszul, hogy országonként eltérő a jóváhagyás és a hatályba lépés között eltelt idő, függ a helyi bürokratikus folyamatoktól és a forrás sürgősségétől például. Hozzáteszik, hogy a korábbi magyar hitelkihelyezésekkel összevetve nem szokatlan a három hónapos átfutási idő.

Vagyis összefoglalva: felvett Magyarország 60 milliárd forint hitelt, de nem tudjuk, mennyit kell visszafizetni és mikor, a pénz felhasználásáról pedig kicsit máshogy kommunikál a kormány itthon, mint a hitelt nyújtó bank külföldön.