Szemét díj: Lázadásra buzdítanak a dupla szemétdíjak miatt
Fizetés helyett egy közösségi oldalról elérhető formadokumentum kitöltését és postára adását javasolja egy jogértő szakember Sátoraljaújhelyen, ahol sok vállalkozást annak ellenére - akár évi akár 30 ezer forintot is meghaladó mértékű - szemétdíj megfizetésére kötelez a régiós kukáscég, hogy a vállalkozók semmiféle hulladékot nem termelnek.
Forrás: zhk.hu
A polgármester is azt mondja: senki ne fizessen! - írja a HVG.
Szeptemberől tart az abszurdum
Tavaly szeptemberben indult el ez a magyar abszurd azzal, hogy a regionális hulladékkezelő vezetője levélben szólította fel a szolgáltatási területén működő vállalkozások egy részét szerződéskötésre és szemétdíj fizetésére. Hercsik István ügyvezető a 2013 januárja óta érvényben lévő, és azóta már módosításokon is átesett hulladékgazdálkodási törvényre hivatkozva azt állította, hogy a jogszabályok a díjfizetés alól nem adnak mentességet, mert a cég székhelyén kötelező ezt a közszolgáltatást igénybe venni. A ZHK vezetője azt is közölte, hogy az nem jelent problémát, ha nem válaszolnának a levelére (vagy nem írják alá a szerződést), mert attól még a jogviszony létrejön, és a ZHK az alapján számláz.
A leginkább érintett négy város (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tokaj és Szerencs) első emberei azt követően szánták rá magukat lépésre az előállt helyzet miatt, amikor a polgármesteri hivatalokban tucatszám jelentek meg olyan felháborodott vállalkozók (óraadó tanárok, egyéni vállalkozóként foglalkoztatottak, még kórházi dolgozók is, könyvelők stb.), akik nem értették, hogy miért kellene nekik duplán fizetniük. Novemberben aztán a Zempléni Városok Szövetsége nevében a polgármesteri négyes helyben nagy visszhangot kiváltó bejelentés tett: a térség két országgyűlési képviselőjéhez levélben fordultak, hogy a honatyák kezdeményezzék a hulladéktörvény megváltoztatását úgy, hogy a lakóhelyükre bejelentett székhelyű vállalkozásoknak ne kelljen a cégük után is fizetniük a szemétdíjat. A levelük egyelőre visszhang nélkül maradt, és a polgármesterek most is csak remélik, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején a téma a napirendre kerül.
