FT

Közép- és Kelet-Európában a jelentős állami szerepvállalás nem eredményez gyorsabb növekedést és nem is segíti elő a felzárkózást a Nyugathoz. Sőt, a jelek szerint inkább gátolja utóbbi célt, de ezen belül Magyarországon a haveri kapitalizmus lassan kezd nagyobb gond lenni, mint az állami cégek rossz hatékonysága. Ezt állapította meg nemrégiben az IMF és az EBRD egyik tanulmánya, hozzátéve, hogy a régióban a köztulajdonban lévő vállalkozások jóval kevésbé jövedelmezőek és termelékenyek, mint a magánpiaci konkurencia. Mert a lényeg a versengő, jól szabályozott piac. A régióban azonban úgy tűnik, nincs független felügyelet és igazgatóság ezeknél a cégeknél, nem határoztak meg számukra átlátható célokat, hiányzik továbbá a szigorú pénzügyi elszámoltatás és könyvvizsgálat.

A lap annak kapcsán idézi mindezt, hogy a térségben újra divatba jöttek az állami vállalatok, ami kedvező lehet politikai megfontolásokból, csak éppen ezek a cégeknél és bankoknál a termelékenység és a haszon gyakran a hatalom döntéseitől függ. Pedig a rendszerváltás után nem győzték privatizálni a gazdaságot, de azután megfordult az irányzat, főleg olyan államokban, ahol a nacionalista, illetve tekintélyelvű vezetés szorgalmazza a gazdaság ellenőrzését, illetve a külföldi tőke visszaszorítását, lásd Magyarországot és Lengyelországot. 

Az ilyen nagy társaságok népszerűek, mert a többi közt segítenek megvédeni a nemzeti érdekeket, kiszűrik a külső versenyt, de arra is jók, hogy segítségükkel a kormánypárt pénzhez, kegyúri jogokhoz és befolyáshoz jusson. Példa erre, hogy mennyire megugrott mostanában a lengyel állami cégek hirdetése a konzervatív sajtóban, miközben a liberális kiadványokban már alig-alig reklámoznak.
Economist

A cikk Magyarországot hozza fel annak egyik bizonyságaként, hogy a világban mindinkább szorul vissza a szólásszabadság. Pedig itt Európa olyan részéről van szó, amelyről feltételezik, hogy demokratikus. Csak éppen a Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a hírügynökség ingyen szolgáltat híreket a nehéz anyagi helyzetben lévő szerkesztőségeknek. Újságírók ezek után arra panaszkodnak, hogy a központi propaganda ömlik ily módon még a független zenei rádiók híradásaiból is.   

Az állam hirdetések költségvetése vastagra duzzadt az utóbbi 9 évben. Orbán cimborái felvásároltak korábban menő adókat és portálokat. Egy szerkesztő szerint a folyamat feltartóztathatatlan. Urbán Ágnes, a Média Mértékelemzőtől azt mondja, hogy gyakorlatilag nem lehet utánajárni még a legkirívóbb korrupciós ügyeknek, mert annyi van belőlük. Az összefoglaló ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a KESMÁ-ba 476 szerkesztőséget tömörítettek a miniszterelnök egyik cimborájának vezérlete alatt. Pénz híján viszont komoly újságírók nemigen tudnak dolgozni.

A Freedom House szerint a szólásszabadság az utóbbi 10 évben az egész világon visszaesett. Az elnyomó rendszerekben persze sokkal jobban. Az ok az, hogy sok kormánypárt új eszközökkel igyekszik elnyomni a számára zavaró tényeket, illetve eszméket. Azon kívül felbátorodtak, mert szinte mindenütt gyengült a szabad beszéd támogatottsága. Vonatkozik ez Trump Amerikájára is. Pedig a sajtó a demokrácia egyik legfőbb biztosítéka, hogy a hatalom körmére nézzen. Az elhallgattatás egyik legjobb módszere, ha megölik azt, aki kinyitja a száját. Tavaly legalább 53 újságírót nyírtak ki a világban. Ezek közül talán a leggyalázatosabb az, ami a szaúdi Kashoggival az isztambuli konzulátuson történt – minden érdemi következmény nélkül. De gyakori a megfélemlítés is. 

Az állami hirdetések fontos eszközt jelentenek a hírek eltorzítására, a reklámokból egyre kevésbé támogatják a független sajtót. Csak itt az a gond az autokraták szemszögéből, hogy a pénzzel teletömött közmédia hajlamos az unalomra. Ezért az ilyen forrásokból sokszor megjutalmazzák a lakájokat. Körmönfontabb módszernek számít, hogy sajtócézárokat alkalmaznak, akik az államtól függnek. Számukra nem fontos a haszon, a veszteséget bőven ellensúlyozzák a más üzleti ágazatokban megugró bevételek. A sanyarú helyzetbe kerülő önálló sajtót azután könnyű szerrel felvásárolják.   

Le Figaro

Duzzognak a magyar hatóságok, mivel a Sziget az idén a „Szerelem forradalmát" hirdette meg, de Európa legfontosabb fesztiválja továbbra is hatalmas tömegeket vonz eklektikus zenei, illetve művészeti programjával. Mégpedig az Orbán-kormány nagy bánatára, amely nem díjazza a rendezvényen uralkodó szabad hangot, miközben vitába keveredett a Coca-Colával. Az esemény számára az egyik fő gondot az emelkedő gázsik jelentik: a szereplők egyre többet kérnek a fellépésért, miután visszaesnek a lemezeladások. Budapest esetében ez azért nagy gond, mert a 16 millió eurós büdzséből csupán 160 ezer jön állami forrásból. Így megoldásként maradt a napi jegyek, illetve bérletek árának emelése. A heti belépő egy vagyon az átlag magyar számára. Nem véletlen, hogy a látogatóknak csupán harmada hazai.

A Szabadság szigetének jelszava azt tanúsítja, hogy a fesztivál nem mondott le politikai szerepéről, illetve hogy erősíteni kívánja függetlenségét a hatalommal szemben. Az idén ennek különös akusztikája volt a fesztivál nyitányára időzített Cola-reklámmal. A meleg párokat ábrázoló hirdetések azonnal kiváltották az uralmon lévő konzervatívok haragját, ideértve az üdítő bojkottjának meghirdetését. Egyébiránt a Sziget, bármennyire is az ország legjelentősebb kulturális eseményéről van szó, még sosem érdemelte ki Orbán Viktor látogatását. Ez persze nem véletlen. Miközben az Idegenforgalmi Hivatal egyre több pénzből gazdálkodhat, utasítást kapott, hogy nem segíthet az újságíróknak, akik csak azért érkeztek a fesztiválra, hogy meglátogassák Budapestet.

FT

A vezércikk hálát az ad az égnek, hogy bemondta az unalmast a működésképtelen olasz kormány. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy még lehet rosszabb is, ha Salvini arat győzelmet az esetleges választásokon. De amit az eddigi koalíció művelt, az maga volt a káosz, tele belharcokkal. Ugyanakkor a szövetség 14 hónapon át nem tudott semmi olyasmit felmutatni, amit tervnek lehetett volna nevezni, hogy megoldja az ország kemény gondjait, így az új kabinet sok olasz számára megváltásnak tűnhet. Csak éppen az még több keserűséget hozhat az ország és az uniós partnerek számára. Az államfő megpróbálkozhat persze azzal, hogy ügyvezető kormányt nevez ki, mert jóvá kell hagyni a következő költségvetést.

Vissza kell fogni a közkiadásokat, mert különben automatikusan emelni kell a forgalmi adót, ám az súlyos visszaesésbe lökné a gazdaságot. Róma számára tanácsos volna, ha nem húzza ki ismét a gyufát Brüsszelben, mert már a tavalyi éles vita is jócskán megnövelte a hitelek költségeit az olasz cégek részére. De akárhogyan is lesz, a jelek szerint a küzdelemből Salvini kerül ki győztesként. Csak az a kérdés, be kell-e vonnia az irányításba a szélsőjobbos Olaszország Testvéreit, illetve a Berlusconi-féle Forza Italiát. Ám naiv elképzelés mérsékletet remélni egy olyan politikustól, aki a külföldiek és a bevándorlók csepülésével jócskán feltornázta pártja népszerűségét. Még az is lehet, hogy nyíltan szembemegy az EU-szabályokkal.  

Time

Az Eurasia Csoport nevű amerikai kockázat elemző intézet nagy tekintélyű igazgatója szerint Salvini ugyan politikai hazardírozásba kezdett, amikor megpróbál új választásokat kicsikarni, ám Európának még akkor sem kell aggódnia, ha az olasz vezető nagyobb összeütközést kényszerít ki Brüsszellel, mert nem tud majd megbirkózni a gazdasági válsággal. Ian Bremmer úgy látja, van esély arra, hogy a Liga a másik szélsőjobbos Olaszország Testvéreivel áll össze és alkot kormányt. Ám más pártok meg azért foghatnak össze, hogy az év végén keresztül navigálják az országot az EU-val folytatandó nehéz költségvetési tárgyalásokon. Salvini nem ebben bízott, amikor kezdeményezte a bizalmatlansági szavazást, de az olasz politika kiszámíthatatlan.

Most nagyobb az esélye annak, hogy a következő kabinetet is az 5 Csillag irányítja majd. De ha mégis a Liga kerekedik fölül, akkor sem valószínű, hogy annak elnöke élesen szembe akarna menni az unióval, mivel Olaszországnak súlyos gondjai vannak a gazdaság és az állami pénzügyek miatt. És csak rontana a helyzeten, ha Brüsszellel kellene meccsezni, hiszen Salvini azt ígérte, hogy új életet lehel a gazdaságba.

nepszava.hu