A kutatást a bostoni gyerekkórházban végezték: Kamran Hessami és munkatársai szisztematikus szakirodalmi áttekintésben vizsgálták azokat a tanulmányokat, amelyek a születés és a koronavírus-világjárvány idején történő nevelkedés, valamint a csecsemők idegfejlődési zavarainak kockázatát értékelték.

A nyolc kutatásban 11 438, a pandémia alatt vizsgált gyermeket hasonlítottak össze 9981, a pandémia előtt született gyermekkel - írja a MedicalXpress.

A kutatók megállapították, hogy a világjárvány idején vizsgált csecsemők 7 százalékánál volt jelen idegrendszeri fejlődési zavar. Azoknál a csecsemőknél, akik a terhesség ideje alatt voltak kitéve koronavírusnak, az idegrendszeri fejlődési zavarok előfordulási gyakorisága 12 százalék volt.

A pandémiás kohorsz csecsemőinél nagyobb valószínűséggel fordult elő kommunikációs zavar anélkül, hogy a nagymotoros, finommotoros, személyes-szociális és problémamegoldó képességek területén jelentős különbségek mutatkoztak volna a pandémiát megelőző kohorsz csecsemőkhöz képest. Az anyai koronavírus-fertőzés nem járt együtt szignifikáns különbségekkel az utódok neurológiai fejlődésének egyik területén sem, kivéve a finommotoros károsodást.

"Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az általános idegfejlődést nem változtatta meg a világjárvány, de a születés vagy a világjárvány idején történő felnevelés - függetlenül a terhességi expozíciótól - a kommunikációs zavarok jelentős kockázatával járt a csecsemők körében" - írják a szerzők. (Infostart)