A magyar bíróságok szerint, ha egy oldal engedi a kommentelést, felelős az ott megjelenő sértő véleményekért - írja a VS.hu.

A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága kedden közzétett döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét tették felelőssé a cikkek alatt megjelent kommentekért – írja az Index. Egy hat éve tartó persorozat zárult le ezzel.

Az ügy

Két, ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozó ingatlanos oldal az ingyenesnek hirdetett szolgáltatásra regisztrálóknak egy idő után fizetési felszólítást küldött. Az eljárást a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) etikátlannak nevezte, az ügyről beszámolt – több más oldal mellett – az Index fogyasztóvédelmi oldala, a Tékozló Homár. Sok gyalázkodó komment érkezett, az ingatlanos oldalak üzemeltetője ezt, illetve magát az MTE közleményét is kifogásolta. Személyiségi jogainak megsértése miatt fordult bírósághoz.

Az Index és az MTE azzal érvelt, hogy a közlemény nem lépte túl a véleménynyilvánítás határait, a sérelmezett kommenteket pedig azonnal eltávolították, amint tudomást szereztek róluk – tehát eleget tettek törvényi kötelezettségüknek.

Az elsőfokú ítélet szerint egyes kommentek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő jogát. A bíróság úgy gondolta, a kommentek olyanok, mint a leközölt olvasói levelek, így a kiadók felelősséggel tartoznak azokért. Az MTE közleményét és annak átvételét nem kifogásolta a bíróság. A döntést mindkét fél megtámadta, a felperes szerint a közlemény is kifogásolható volt, mert "heves reakciókat váltott ki". Az Index azzal érvelt, hogy a komment nem szerkesztett tartalom, a kiadó ellenőrzése nélkül jelenik meg, moderálni pedig a mennyiségük miatt lehetetlen.

A másodfokú ítélet lényegében helyben hagyta a korábbi döntést, annyi apró változtatással, hogy elismerte, a komment valóban nem ugyanolyan, mint egy olvasói levél, hanem magánjellegű megnyilvánulás. De így is jogsértő, csak nem az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, hanem a Ptk. alapján. A Kúria és az Alkotmánybíróság is erre jutott. Az érv: ha a szolgáltató lehetővé teszi a kommentelést, számolnia kell vele, hogy ott sértő vélemény is megjelenik, amiért felelősséggel tartozik – foglalta össze az előzményeket az Index.<p>&nbsp;</p>

Ezután került az ügy a strasbourgi bíróság elé, amely most kimondta, az ítéletek ellentétesek a véleményszabadsághoz való joggal, a magyar bíróságok álláspontja merev. A lap szerint a döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság kimondta,

„az olvasók kommentjei miatt az MTE-t és az Indexet kárhoztató magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint azokról tudomást szereztek.”

vs.hu