Azonban már az év első fele is igencsak kedvezőtlen számokat hozott, több mint 2000 kiskereskedelmi egység húzta le a rolót. - írja a Portfolio

Sorra csődölnek be a boltok

Egyre több nehézséggel kell megküzdeniük a kiskereskedelem szereplőinek, a gondok pedig már akkorák, hogy azt nem mindenki tudja kigazdálkodni. A munkaerőhiány és a minimálbér 20%-os emelése miatt nőttek a bérköltségek, a beszerzési árak újabb és újabb csúcsokat döntenek, amit igyekeznek a vásárlókra hárítani, így mostanra már több mint 40%-kal emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon. Ilyen gyors áremelkedésre az EU egyetlen országában sincs példa. Mindeközben az árstopok legfőképp a kisboltokat hozzák nehéz helyzetbe, hiszen ők kevesebb terméket árusítanak (így kevesebb terméken kellene elosztani az árstopos veszteséget), miközben egyébként is drágábbak, mint a multinacionális vállalatok. Az ágazatot sújtják a kormány által kivetett különadók is, igaz, ez leginkább a nagyobb láncokat.

A kedvezőtlen helyzetben a ksh friss adatai szerint az idei év első felében több mint 2000 kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, így a boltok száma - először - 110 ezer alá csökkent.

A 2084 bezáró bolt közül közel 450 élelmiszer és italbolt volt, miközben 180 zöldséges ment csődbe fél év alatt. Közel 400 ruhaboltra és csaknem ugyanennyi iparcikkes üzletre került lakat, de 150 használt cikkes üzlet is bezárt.

Ha az első féléves tendencia kitart - és nem erősödik tovább -, akkor több mint 4000 kiskereskedelmi egység zárhat be idén. Vagyis az már nagyon valószínű, hogy az elmúlt évekre jellemző 2500-3500 közötti boltbezárásnál nagyobb lesz az idei. Ez pedig sajnos az optimista forgatókönyv, hiszen az év második fele sokkal nehezebb, mint az első volt, ezért könnyen lehet, hogy még az első félévinél is rosszabb adatokat látunk majd, ami érdemben 4000 feletti bezárt boltot jelentene idén összesen.

Egyre több a nehézség

Az év első felében látott jelentős bezárási hullám valamelyest meglepő, mert akkor még növekvő trendben volt a kiskereskedelmi forgalom. Akkor a nemzetgazdasági átlagbér növekedése még nagyobb volt, mint az infláció, illetve a háztartások egyszeri juttatásokat is kaptak (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj), amelynek egy részét el is költötték. Az azonban látszik, hogy még ez sem volt elég számos bolt számára, hogy talpon tudjon maradni.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára korábban a Portfolio-nak arról beszélt, hogy "az infláció további emelkedése és a rezsiköltségek növekedése olyan jelentősen csökkenti a vásárlóerőt, hogy sokan a tavalyinál alacsonyabb mennyiségben fognak tudni vásárolni". Az infláció karácsonykor tetőzhet majd, ami miatt az ünnepekben a tavalyi szint környékén alakulhat a kiskereskedelem volumene, de növekedés nem várható – magyarázta. Vámos György előrevetítette:

A KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA GYAKORLATILAG KÉT ÉVTIZEDE FOLYAMATOSAN CSÖKKEN, AZ IDEI ÉV VISZONT A MEGSZOKOTTNÁL NAGYOBB BEZÁRÁSI HULLÁMOT FOG OKOZNI.

Sokak szerint ennek a folyamatnak a folytatását látjuk majd az év második felében, erről azonban csak jövőre lesz statisztikai adat. Elemzők szerint az év második felében az energiaárak robbanása, illetve az árstop kiterjesztése okoz újabb problémát a kiskereskedelemben. Ezekben a hónapokban ugyanis a korábbi sokszorosára emelkedik a boltok energiaszámlája, amit lesznek, akik szintén nem tudnak majd kigazdálkodni. A meglévő hat élelmiszer mellé pedig a kormány két újabb élelmiszer, a tojás és a burgonya esetében döntött az árstop alkalmazásáról, idén szeptember végi, a jelenleginél alacsonyabb árakon rögzítik ezeknek az árát.

Ahogy az eddigi árstopos termékekből, úgy az újakból is könnyen tapasztalhatunk áruhiányt. A mesterségesen alacsonyan tartott ár közgazdaságilag logikus következménye az adott termék kínálatának csökkenése, valamint a túlfogyasztás, vagyis a kereslet megugrása. Ennek fényében nem lennénk meglepve, hogy (hasonlóan más árstopolt termékekhez), a vásárlók időszakosan és változó mértékben, de áruhiánnyal találkoznának az érintett tojás és burgonyatermékek esetében.

"Az árstopok hosszabb távon nem tesznek jót a gazdaságnak – a továbbiak bevezetése helyett lassan a kivezetésükön kellene gondolkodni" - mondta Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a Pénzcentrumnak azt követően, hogy kiderült az árstop kiterjesztése. Szerinte az intézkedéseknek van ugyan rövid távú hasznuk, de hosszú távon a társadalom biztosan kárvallottja lesz ennek az egésznek.

Kiakadtak a multik, bajban a kicsik

A terheket már a multinacionális vállalatok sem bírják. "Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról" – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek. Ahogy jelezte: a panaszait osztja a többi nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi lánc is, így a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan (igaz abban résztulajdont szerzett egy magyar hátterű szereplő), az osztrák Spar és a brit Tesco.

A panasz lényege pedig az, hogy "a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni", és a rájuk vonatkozó törvény "ellentétes az EU belső piacának alapelveivel". Felkérték az Európai Bizottságot is, hogy lépjen közbe.

A magyarországi szereplők nem mennek Brüsszelig, sokaknak nincsenek tartalékaik sem. Ők könnyen lehet, hogy a bezárást kell, hogy válasszák.

Van olyan nagyobb, magyarországi szereplő, aki azon gondolkodik, hogy januárban már nem nyitja ki egyes boltjait. Egyszerűen nem éri meg

- mondta a Portfolio-nak egy piaci elemző azt követően, hogy a kormány bejelentette az árstop kiterjesztését. "Két választásuk van a kiskereskedőknek. Vagy tovább emelik a nem árstopos termékek árát az újabb teher miatt, vagy bezárnak" – tette hozzá. Azt ugyanis semmi sem tiltja, hogy azoknak a termékeknek az árát emeljék, amelyek nem árstoposak. Az utóbbiakon elszenvedett veszteséget pedig beépítik ezeknek a termékeknek az árába, ahogy azt már eddig is láthattuk.

Azt gondolom, hogy sokan próbálkozhatnak majd rövidebb nyitva tartással, hiszen spórolniuk kell. Ehhez kevesebb dolgozó is társul, vagyis beindulhat a leépítési hullám is

- fogalmazott egy neve elhallgatását kérő szakértő. Akit ez sem ment meg, az be kell, hogy zárjon: egyre többen úgy vélik, a kiskereskedelmet már olyan sok intézkedés sújtja, hogy a kisboltoknál csődhullám várható. Egy szakértő úgy nyilatkozott, hogy a nagyon magas infláció miatt

a forgalom az alacsonyabb árfekvésű termékek felé tolódott el. A kisboltok felől a diszkontokba tolódik a kereslet már ma is. Az újabb teherrel nagyon sok bolt lehúzhatja a rolót, akár már karácsony előtt.

(Portfolio)