Rekkenő hőség volt június 24-én, amikor egyrészről kiderült, a britek többsége nem kér az Európai Unióból, és amikor a budapesti CEU, a Közép-európai Egyetem alapításának 25. évfordulójára emlékeztek. 
Hogy mi köze a két hírnek egymáshoz? Az, hogy az egyetemi ünnepség díszvendége az intézmény alapítója, Soros György volt. Aki a Brexitről is mondott néhány szót.

Soros egy jó negyedórás késést követően lépett be a terembe felesége társaságában. Láthatóan jó kedve volt, ahogy a színpad felé sétált. Elfoglalta helyét és megkezdődött az ünnepi rendezvény. A terem tele volt. Még a földön is ültek, az ajtóban is álltak diplomaták, üzletemberek, professzorok, barátok és diákok. Volt, aki azért, hogy élőben hallja azt az embert, akinek a neve mostanában oly sokszor kiszalad kormánypárti politikusok száján, mások azért, mert kíváncsiak a véleményére: miként látja Európa jövőjét a Brexit után?

Amikor végre Soros is szóhoz jutott a meghívott előadókat követően, síri csend lett. Azzal kezdte, hogy annak idején a rendszerváltáskor azért hozott létre egy felsőoktatási intézményt Budapesten, mert lehetőséget akart adni a felnövő magyar generációnak, hogy megtanulhassák, miként lehet a zárt társadalom helyett egy nyitott társadalomban élni, ahol megengedett, sőt elvárt a kritikai gondolkodás, amelyért nem jár büntetés.

Ezt követően rátért a Brexitre. Szerinte a végeredmény azt mutatja, hogy Nagy-Britannia megijedt,  a kilépést választó többséget valójában az ismeretlen jövőtől való félelem irányította. Soros kijelentette, június 23-án a félelem győzött Nagy-Britanniában. Ennek ellenére nem látja borúsan Európa jövőjét, mert minden rosszban van valami jó: most az, hogy Nagy-Britannia is és az Európai Unió is kénytelen újragondolni az alapokat, és a mai korban értelmezve, merni kell rajta változtatni.

atv.hu