h i r d e t é s

Sok millió euró a tét az Erasmus-ügyben

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Sok millió euró a tét az Erasmus-ügyben

2023. február 16. - 05:26

Nemcsak az Erasmus van veszélyben, hanem az ennél pénzügyileg jelentősebb Horizont Európa programon belül több pályázat támogatási forrása is beragadt, az EU és a magyar kormány vitája miatt. Az eddigi lépések azonban nem elegendők ahhoz, hogy ezeket a pénzeket ki lehessen szabadítani – írja a G7.hu.

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter  a múlt heti kormányinfón kijelentette, hogy a kormány kész észszerű kompromisszumokat kötni Brüsszellel, ezért az összes kormánytag lemondott a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumainak éléről. Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István Szijjártó Péter és Navracsics Tibor február 15-től az alapítványokban nem folytathatják a munkát.

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

A közel két hónapja tartó szerződésstop a portál információi szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudnak olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat.

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudni, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett. A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat.

Sok millió euró

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők.

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás”,  idézi a G7.hu Havas Attilát, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársát.

Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. (24.hu)

 

Ők azok, akik távozhatnak az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból

Az államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, kormánybiztosoknak és miniszteri biztosoknak február 15-ig kell dönteniük arról, hogy a kuratóriumi tagságot vagy a kormánytisztséget tartják-e meg.

  • A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványból távozhat György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
  • A Budapesti Gazdasági Egyetemet (BGE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, Guller Zoltán miniszteri biztos is lemondhat a kuratóriumi székről, ha meg szeretné tartani kormánytisztségét. 
  • A Dunaújvárosi Egyetemet fenntartó alapítvány esetében távozhat Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság kabinetfőnöke és nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, és Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára.
  • A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet vonatkozásában elmondható, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi székéről Lázár János és Nagy István már le is mondtak. 
  • A Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában megürült Varga Judit, igazságügyi miniszter széke.
  • A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumából távozhat Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, egyetemi tanár, vizuális kommunikáció tervező, animációs filmrendező, producer, a hazai kreatívipar miniszteri biztosa, illetve Kopek Gábor fotográfus, médiaművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt rektora, a Collegium Hungaricum Berlin volt igazgatója, a MOME campusfejlesztésének kezdeményezője, melyet miniszterelnöki megbízottként felügyelt, jelenleg miniszteri biztosként a 21st Laboratory Program vezetője. 
  • Az Óbudai Egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma sem marad érintetlen. A kuratóriumi elnöki posztját eddig Varga Mihály pénzügyminiszter töltötte be, azonban a kormányinfón elhangzottakkal összhangban a miniszter már le is mondott pozíciójáról.
  • A Pannon Egyetemért Alapítvány esetében hasonló a helyzet, itt Navracsics Tibor ült az kuratórium elnöki székében, aki többi minisztertársával egyetemben szintén lemondott.
  • A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi összetételében is változás következhet be. Amennyiben Szili Katalin miniszterelnöki megbízott meg szeretné tartani kormánytisztségét, akkor le kell mondania kuratóriumi tagságról. 
  • A Semmelweis Egyetemnél is változások jöhetnek a fenntartónál. Lemondhat kuratóriumi tagságáról Dr. Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója, miniszterelnöki főtanácsadó, címzetes egyetemi tanár.
  • A Soproni Egyetemet fenntartó kuratóriumban Zambó János Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár hasonlóan kellene eljárnia, ha meg szeretné tartani kormánytisztségét.
  • A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumában szintén változás lesz, ugyanis Lantos Csaba energiaügyi miniszter lemondott kuratóriumi tagságáról.
  • A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány estében hasonló a helyzet, ugyanis a többi miniszterhez hasonlóan Szijjártó Péter lemondott kuratóriumi tagságáról. 
  • A Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumából távozhat Schmidt Ádám jogász, miniszterelnöki tanácsadó, míg a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványból Stumpf István a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját ellátó kormánybiztos, valamint Wáberer György a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos széke ürülhet meg. 

(mandiner.hu)