Például hiába tudják a legtöbben, hogy a dohányzás káros, vagy hogy le kell fogyni, az egyszerű adatok alapján felvázolt érvek nem elég motiválóak, az érzelmeikre kell hatni. A kutatók azt találták, hogy ha valakinek problémái vannak az érzelmek feldolgozásával, az döntéshozatalkor is bizonytalan lesz - írja a 444.

Különböző helyzetekben különböző érzelmekre kell hatni, attól függően, hogy például az-e a cél, hogy felbosszantsa az alanyt egy társadalmi igazságtalanság, vagy humorral akarjuk őt bevonni, esetleg el akarjuk őket kápráztatni.

A leghatékonyabb ilyen eszköz pedig – ahogy azt a magyar miniszterelnök amerikai tanácsadója is felismerte – a félelem. De az is csak akkor működik, ha ajánlanak ellene egy egyszerű megoldást. (Például: nem lesz tüdőrákod, ha leteszed a cigit.)

Szintén jövedelmező lehet, ha mások büszkeségére, vagy még inkább a szégyenérzetükre hatunk. Egy 2007-es kutatásban egyes választópolgároknak azt mondták, hogy aki elmegy szavazni, az büszke lehet, mert megjelenítik a nevét a helyi újságban, másoknak azt mondták, hogy aki nem megy el, annak kerül ki a neve a szégyenfalra. Az utóbbi volt az eredményesebb.

Ebben a felfedezésben valójában semmi új nincs, viszont további adalék ahhoz, milyen félelmetesen manipulatív világ felé tartunk, amiben a kormányok és cégek folyamatosan bökdösik az embereket. 

444.hu / Quartz