Rudolf Péter a nemrég elfogadott kulturális törvénnyel kapcsolatban elmondta:

“Önmagában egy normális országban a tény, hogy aki pénzt ad – akár önkormányzat, akár állam -, logikus, hogy megbeszél és együtt találja ki egy színház jövőjét. Ez nem egy normális helyzet, az a baj. Mindenki frusztrált, gyanakvó – okkal, ezer oka van -, és innentől kezdve, ha egy törvény esélyt ad arra, hogy a több pénzt adó bizonyos értelemben diktálja a feltételeket, azt értem, hogy frusztrációt szül, miközben önmagában természetesnek kéne hogy legyen. A totális átpolitizáltsága a szakmának vérlázító. Szögezzük le, a másik oldal sem civil, az önkormányzat maga is egy politikai szervezet. Nem annak kellene lenni, háborús nyelvezetet is használnak. ‘Megnyertem Budapestet vagy elvesztettem Budapestet.’ Szerintem munkát nyer vagy veszít az ember.”

“A taónál sem kapaszkodott össze a színház. Nem lehet két színházi szervezet. Mindig több köze kéne hogy legyen Vidnyánszky Attilának Máté Gáborhoz, mint bármelyik politikai erőhöz” – hangsúlyozta Rudolf Péter. (szinhaz.org)