Meddő vállalkozásnak tűnik a Fidesszel bárminemű, érdemi kommunikációra tett kísérlet. Erre Kövér László, Lázár János, vagy éppen Rétvári Bence személye ad egyértelmű igazolást. Akinek ellenzéki létére olyan balszerencséje volt, hogy a kormány bármely érintett prominensével kellett bármi módon egyezkednie, tudhatja, hogy nem ússza meg némi személyeskedés és nem kevés alaptalan rágalmazás nélkül.

Ezt az érzést tapasztalhatta meg – nem először és bizonnyal nem is utoljára – Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa is, aki a következő kérdéssel fordult az újonnan beiktatott Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárához:

„Valóban nyújtott-e be az Emberi Erőforrások Minisztériuma fellebbezést a Fővárosi Törvényszék iskolai szegregációval kapcsolatosan hozott döntése ellen?”

Indítványában tordai a Törvényszék azon ítéletére hivatkozik, amely kimondja, hogy az EMMI egyértelműen megsértette az egyenlő bánásmód követelményeit

A Bíróság döntése egészen pontosan azt jelenti, hogy az EMMI a 28 vizsgált általános iskolákban megsértette a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók vonatkozásában a törvényt azzal, hogy 2003/2004 tanévtől kezdődően fenntartotta, illetve fenntartja a cigány gyerekek iskolai szintű elkülönítését a nem-cigány gyerekektől. /K/529 írásbeli kérdés, Tordai Bence/

Erre válaszul Rétvári a rá és pártjára jellemző arroganciával felet, így próbálva elterelni a figyelmet a döntés súlyos, precedens értékű, elmarasztaló jellegéről.

Az Ön által feltett „Valóban nyújtott-e be az Emberi Erőforrások Minisztériuma fellebbezést a Fővárosi Törvényszék iskolai szegregációval kapcsolatosan hozott döntése ellen?” című írásbeli kérdésre — Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr megbízásából — az alábbi választ adom. Már az első kérdéséből is látszik, Önt eléggé szorosan fogják a Soros hálózatban, hiszen kérdése nem más, mint a Soros György alapítványai által finanszírozott egyik szervezet perviteli és pertaktikai információ igényének kielégítése. Sok sikert a zsoldos élethez! A hátrányos helyzetű, roma tanulók szegregációja, a homogén összetételű iskolák mögött döntően az adott térségben jelen lévő demográfiai, szociális és gazdasági okok húzódnak meg, amelyekre önmagában az oktatásnak részleges hatása lehet. Emellett is látszanak ugyanakkor a Kormány oktatási deszegregációs intézkedéseinek eredményei: Magyarországon a roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a nem-roma gyerekek részvételi arányával szinte megegyező és a legmagasabb arány a régióban. Ugyancsak javult az iskolába járás mutatója az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2016. évi felmérése szerint a roma tanköteles tanulók körében. A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban publikált adatai szerint a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkoztatva számított szegregációs index jelentősen csökkent 2008. és 2016. között. Bízunk benne, hogy minden elfogulatlan fórum értékeli ezeket a lépéseket. Bár jól tudjuk, hogy a leghangosabbaknak nem felzárkózási, hanem politikai motivációi vannak.

A szegregáció megakadályozása érdekében további garanciális rendelkezések épültek be a z egyenlő bánásmódról szóló törvénybe, az oktatás ágazati szabályozóiba és jelenleg is folyamatban vannak a befogadó oktatás megerősítését szolgáló fejlesztések. A hivatkozott perben a korábbi EMMI sajtóközleményben foglaltak szerint jártunk el. /Rétvári válasza Tordai kérdésére Iktatószám: 34938-1/2018/PARL/

Láthatóan Rétvári élvezettel Sorosozással nyit, aminek lényegi tartalma nem sok maradt. Hogy a roma gyerekek oktatásban vesznek részt, véletlenül sem a Fidesz érdeme. Azért mégiscsak jó tudni, hogy ezt a sikert is saját maguknak tulajdonítják. Emlékezzünk csak a Mercedes gyár esetére, amelyet Orbán Viktor sajátjaként adott át, noha a szerződés a Bajnai-kormány érdeme. Vagy ott a 4-es metró, amit azért kellett átadni – alig egy perces megállóközökkel, működési hibákkal, mert egy esetleges kormányváltás esetén lecsúsztak volna a sikerről.