A nyugdíjminimum, vagy öregségi nyugdíj összege már egy évtizede havi 28 500 forint, azoknak jár csupán ez az összeg, akiknek megvolt a 20 év szolgálati ideje (tehát volt bejelentett munkahelye 20 éven át), de emellett kiegészítő ellátásokra nem jogosult és a munkaviszonya alatt keresett havi nettó átlagjövedelmének 53 százaléka nem haladta meg a 28 500 forintot. Minél több évnyi munkaviszonyt és minél magasabb átlagjövedelmet tud valaki felmutatni, annál magasabb nyugdíjra jogosult.

Rétvári többek közt erre hivatkozva állítja, hogy indokolatlan lenne a jelenleg érvényben lévő társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálata, mivel egyrészt pozitívumként könyveli el, hogy – ahogy az mfor.hu írja – a kormány a „teljesítményt díjazza”, másrészt pedig annyira kevesen kapják csupán a 28 500 forintos minimumot, hogy az ő érdekükben értelmetlen lenne emelni rajta.

Annyi ebből igaz is, hogy elenyésző számú nyugdíjas kap kereken 28 500 forintot havonta, a Pénzcentrum júliusi közérdekű adatigénylése alapján mindössze 69 ember. Viszont azt Rétvári nem veszi figyelembe, hogy több ezer ember nyugdíjának az összege még a minimumot se éri el: 4761 ember kap ennél kevesebbet havonta. Meglehet, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az ingerküszöbét még ez a szám se éri el, de további 583 358 főnek csupán 50 és 100 ezer forint között mozog a havi nyugdíja, ami szintén nehezen elegendő a megélhetésre (a nyugdíjas létminimum egyébként 81 405 forint) – az ő helyzetükön is bizonyára segítene a nyugdíjminimum emelése.

A Magyar Államkincstárhoz benyújtott közérdekű adatigénylését összefoglaló cikkében a Pénzcentrum egy olyan nyugdíjast idéz, aki havonta 56 025 forintos nyugdíjra jogosult. „Mire mindent kifizetek, marad 12-14 ezer forintom ennivalóra, ruházkodásra stb. Ha a gyerekeim nem segítenének, pedig nekik sincs sok pénzük, már rég éhen haltam vagy megfagytam volna! Szívesen vállalnék munkát, de ha meghallják, hogy 67 éves vagyok, már nem kellek,” – nyilatkozta Éva.

Évához hasonlóan nagyon sok nyugdíjas kényszerül dolgozni vagy munkát keresni, a GKI Gazdaságkutató augusztusi kutatása alapján mintegy félmillió nyugdíjas törekszik a munkavállalásra, ebből a többség részmunkaidőben, 50 ezren pedig teljes munkaidőben.

Rétvári Bence Hohnnak adott válaszában kiemelte, hogy milyen plusz juttatásokban részesítette a kormány az elmúlt években a nyugdíjasokat, például a nyugdíjprémiumban, amire idén összesen 41 milliárd forintot költöttek. Ahogy a legtöbb fideszes szociális juttatás, úgy a nyugdíjprémium összege is aszerint nő, minél tehetősebb ember kapja: 80 ezer forint nyugdíj felett kaphatja a maximális prémiumot, azaz 18 ezer forintot a nyugdíjas, alacsonyabb nyugdíj esetében arányosan csökken az összege. (merce.hu)