Véletlenül rábukkan a Somogyi Hírlapra (11.28.) és azt hiszi, nyugodtan beleélheti magát egy békés, nyugodt olvasgatásba. Ehelyett percek alatt 200 lesz a vérnyomása, a szeme fennakad, és nem bírja megállni, hogy minden bekezdéshez ne tegye meg a saját észrevételét. Na ez ugye nem a nyugalomhoz vezető legjobb út!

„Ami másoknak természetvédelem, az a keresztény ember számára teremtésvédelem.”

Mondta ezt pápa is, akiről időközben kiderült, hogy szenilis vén hülye.

Vagy azóta megváltozott a véleményünk!?

„…a gazdasághoz sem lehet erkölcsi alapok nélkül közelíteni.”

A gazdasághoz való erkölcsös közelítés az, amikor a közpénzek, és köztulajdonok elveszítik köztulajdon jellegüket és magánvállalkozási haszonná válnak?

Csak akkor, ha azt az elmúltnyócévben regnálók teszik, vagy itt és most is érvényes ez a tétel?? Vagy ha intézményesítettük a szabad rablást, akkor az már alapja az erkölcsnek is?

Akkor mi az erkölcstelenség?

Így nyilatkozgat Rétvári Bence, egy keresztény értelmiségiek, a Magyar Polgári együttműködés Egyesülete és a Professzorok Batthyány köre rendezvényén, Siófokon, az Idők jelei 2016. című kiadvány bemutatóján.

Tőkéczki László kontráz: „A póthitelekbe bódult világ erkölcs nélkülivé vált, előtérbe kerülnek az önző egyéni érdekek és a magánvállalkozási haszon.” Majd: „a nemzeti egység is hiányzik, mert a magyarországi baloldal külföldi érdekek mentén mozog, s nacionalizmusnak minősíti a nemzeti érdekvédelmet.”

Ha a baloldal Európához akar tartozni, az bűn, de ha magát jobbnak nevező oldal keletre kacsingat, Paksra orosz erőművet épít, az nem bűn, az racionális, az nem hazaárulás, hanem… vajon mi is?

A legzseniálisabb azonban továbbra is Rétvári Keresztény Bence!

Tanulságosnak tartja a vitaanyagot (melyet nincs módomban ismerni), mert „tükörképet mutat a kormányzás első éveiről, melynek során kétségtelenül gyors volt a tempó, több törvényt hoztak, mint Erzsébet angol királynő uralkodásának ötvenhárom évében.”

replika, a fotelben ülve:

Nem csak a tempó volt gyors, hanem a törvénytelenség, a jogállam megcsúfolása is mellbevágó volt… e gyors folyamat közben.

Kikérem… Erzsébet királynő nevében… és ezeket a törvényeket, azokhoz a törvényekhez hasonlítani?!

De a szóvirágos frázispuffogtatás csak nem akar véget érni, és jönnek az élet nagy igazságai:

„Létezhet nemzetgazdaság korrupció nélkül is”

Mit nem mond?! Esetleg nincs kedve kipróbálni, hogy az milyen? A folytatásból megtudjuk, hogy nincs:

„A kormányzatnak az egész politikai közösség javát kell szolgálnia, nem pedig a hozzá közelállók érdekeit”

Értjük Bence: Tehát a kormányzatnak nem az ORSZÁG érdekeit kell szolgálnia, hanem a saját politikai közösségének érdekeit? Mit mond erről a vonaton született Alaptörvény? Azok, akik nem tartoznak ehhez a politikai közösséghez, mehetnek a levesbe?

Eszerint mehetnek – és ez így van jól.

Egy erkölcsi kikötése van Bencénknek: Többen kapjanak belőle, ne csak a nemzet gázszerelője és veje. És tényleg! Etetni kell a választót is, nehogy elpártoljon némi baksisért.

Nem lehet nem tovább idézni:

„Nem minden felel meg a közjónak, és nem minden igazságos is egyben, ami törvényes”

Bizony, bizony Bence! Sőt az sem legitim, amit te törvényesnek gondolsz…! Igazságosságról és közjóról meg végképp nincs szó sem. Csak magánhaszonról!

„Vizsgálni kell ezen az alapon a földprivatizációt, a közbeszerzéseket, az uniós támogatások elosztását,.”

Tényleg! Mikor kezditek? Kishantos? A Hortobágy felparcellázása? A műkörmös földművelők földszerzése? Az önkormányzati tulajdonok einstandja? Tovább is van, mondjam még?

Amikor az uniós pénzeket önmagatoknak osztogatjátok az nem bűn? Mert törvényt hoztatok róla, hogy nem az? Vagy Isten szent színe előtt sem?

A slusszpoén a Népszabadság „gazdasági okból történő megszűnése” előtt 2 héttel:

„A korrupciót feltáró sajtó a demokrácia egyik bástyája” (Az idők jelei 2016, korrupció)

Meg is szüntetjük gyorsan és a „politikai közösség” érdekeit szolgálók kezére adjuk. Értjük! Végtére is mi nem demokráciát építünk, hanem illiberális demokráciát, de ezt a kegyes hallgatóság biztosan észre sem vette.

Szerencsére lassan vége a cikkecskének, és a mi vérnyomásunk sem emelkedik tovább, lelkünk visszaereszkedik a várakozás kellemes csöndjébe, békés szemlélődésbe.

Arra gondolunk, hogy kellene szereznünk 30 ilyen könyvet és kötelező olvasmányként átadni karácsonyra… a kormány tagjainak.

Szerző: Garay Klára / gepnarancs.hu