A minisztérium közölte, hogy a magfúziós kutatások révén a történelemben most először sikerült megvalósítani „nettó energiaszerzést” a gyakorlatban. 

Ez a fogalom eddig csak hipotetikusan létezett, most azonban a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósainak sikerült valóra váltaniuk mindezt. A nettó energiaszerzés azt jelenti, hogy egy adott energiaforrásból több energiát sikerült kitermelni, mint amennyi energiát maga a folyamat elfogyasztott. 

Egyszerűen szólva ez a XXI. század egyik legjelentősebb tudományos eredménye

– mondta a bejelentést kommentálva Jennifer Granholm energiaügyi miniszter, hozzátéve: a tudósok már évtizedek óta dolgoznak ezen.

A miniszter szerint az új eredmény közvetve erősítheti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és hosszú távon a környezetkímélő technológiák létrehozását is elősegítheti. Granholm azt is hozzátette, hogy a felfedezésnek köszönhetően a Földön KÉPESEK LESZNEK OLYAN VISZONYOKAT ELŐÁLLÍTANI, MINT AMI A CSILLAGOK ÉS A NAP BELSEJÉBEN IS TALÁLHATÓ.

A tudósok is megerősítették, hogy történelmi jelentőségű áttörésről van szó. „Attól a naptól kezdve, amikor több energiát tudunk kinyerni annál, mint amennyit a termelésére fordítanunk kell, a határ a csillagos ég” – mondta Neil deGrasse Tyson asztrofizikus a CBS Newsnak.

Mi is az a magfúzió?

A magfúzió létrehozásával nem kevesebbet mint a csillagokat és a mi Napunkat működtető reakciókat utánozzuk le. Ennek során két kisebb atommag egyesül, amelynek során tetemes energia szabadul fel. Napunkban hidrogénmagok fuzionálnak héliummagokká,  akkora energiát generálva, aminek köszönhetően itt lehetünk a Földön.

A kémiai elemek közül a vas és a nikkel a két legstabilabb, azok az elemek, amelyek könnyebbek náluk, fúzióval, amelyek nehezebbek, radioaktív bomlással szabadítanak fel energiát. Az urán, a legnehezebb, természetben előforduló kémiai elem izotópja instabil, ezért könnyen bomlik kisebb atommagokra (maghasadás), miközben óriási energia szabadul fel. Ezen a folyamaton alapulnak az atomerőművek, és az atombombák is.

MAGFÚZIÓBAN EZZEL SZEMBEN KÖNNYŰ ATOMMAGOK EGYESÜLNEK, ám a reakcióhoz szükséges extrém körülményeket (100 millió fok, gigantikus nyomás) eddig nem sikerült tartósan megvalósítani, annak ellenére hogy már az ötvenes évek óta próbálkoznak vele a fizikusok. Az  alapvető probléma eddig az volt, hogy több energiát kellett belefektetni a reakció beindításához és fenntartásához, mint amennyit ki tudtak nyerni.

Az áttörés lényege éppen az, hogy most sikerült először nettó energianyereséget elérni. A kaliforniai szövetségi Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium egy tehetetlenségi fúziónak nevezett eljárást alkalmazott, amelynek során egy apró, paprikamag-méretű hidrogénplazma-granulátumot bombáztak a világ legnagyobb lézerével. 

A MAGFÚZIÓS ENERGIA SZÁMOS ELŐNNYEL JÁR: nincs radioaktív sugárzás, szén-dioxid-semleges, és alacsony költséggel előállítható hidrogén kell hozzá, ezért gyakorlatilag végtelen (szinte kifogyhatatlan) energiaforrásnak tekinthető. (Index)