Tovább gazdagodtak a magyar háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Az előzetesen becsült adatok alapján - ezek többnyire nem, vagy csak minimális mértékben változnak meg a végleges adatok közlésének idejére - a háztartások pénzügyi eszközökben lévő vagyona március végére elérte a 68 435,6 milliárd forintot. Az elmúlt három hónapban a lakosság 1116,5 milliárd forintot rakott félre, emellett bő 460 milliárd forintnyi nyeresége is keletkezett a hozamok miatt. 

A KSH szerint 4,11 millió körül van Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy átlagos háztartásra 16,65 millió forintnyi pénzügyi megtakarítás jut. Vagyis ekkora összeg halmozódik otthon készpénzben vagy a bankoknál, biztosítóknál, nyugdíjpénztárakban, brókercégeknél stb. vezetett számlákon betétben, értékpapírokban és más pénzügyi eszközökben, például céges részesedésekben. Egy átlagos háztartás emellett az idén több mint 270 ezer forintot tudott spórolni, vagyis havonta 90 ezer forintot tett félre.

Szegények és gazdagok, az ön háztartása vajon melyikbe tartozik? 

A legtöbb család persze elképedve olvassa ezeket az adatokat, az átlag ugyanis úgy jön ki, hogy beleszámítanak a nagyon szegények éppúgy, mint a milliárdosok. Az pedig évek óta tartó tendencia, hogy a vagyonos réteg megtakarításai sokkal nagyobb mértékben nőnek, mint az átlagos körülmények között élőké. A járványhelyzet is nekik kedvezett, azok a családok, amelyek a jövedelmük nagyobb részét rezsire, élelmiszerre költik, nyilván nem tudtak annyit megtakarítani, mint azok, amelyek utazásra, szórakozásra, fordítanak sokat, és az elmaradt síutak árát most jobb híján befektették. 

Emellett a statisztikát olyan tételek is torzítják, mint például a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások. Való igaz, van 54 ezer pénztártag, akinek ott van az egyéni számláján több mint 279 milliárd forint. Annak a több mint 3 millió embernek, aki visszalépett az állami rendszerbe, szintén nyilvántart a statisztika egy 2758,8 milliárd forintos tételt, de ez nyilvánvalóan virtuális összeg, már a nyugdíjpénztáraktól átvett vagyont kezelő alap is évekkel ezelőtt megszűnt. 

Az egyes cégekben való részesedések értékét is csak becsülni tudja az MNB, a munkabér-követelések összege és a külföldi megtakarítások volumene szintén becsült adatokon alapul. 

A készpénz még mindig halmozódik

Március végére rekord összegű készpénzt halmoztak fel a háztartások, 5942,9 milliárd forintnyit, lassan másfél millió forint van háztartásonként készpénzben a lakosságnál. Ebből 372,7 milliárd forintot tett ki a deviza. A készpénzállomány növekedése annak ellenére folytatódik, bár valamelyest lassuló ütemben, hogy az idéntől már minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnél kötelező biztosítani az elektronikus fizetési lehetőséget, az azonnali fizetési rendszerben pedig 10 millió forintig 5 másodpercen belül át lehet utalni egyik bankszámláról a másikra a pénzt. (10 millió forintnál nagyobb összeget - például egy lakás árát - is át lehet persze utalni az azonnali fizetési rendszerben, csak több részre kell bontani a tranzakciót.)

A folyószámlabetétek volumene is csúcson van, már meghaladja a 9100 milliárd forintot, és valamelyest nőtt az egyéb (főleg lekötött) betéteké is, 3470,7 milliárd forintra. A devizabetétek állománya megközelítette a 2500 milliárd forintot, ennek több mint az egyharmadát külföldön tartják a magyarok. 

A készpénz mellett az állampapír a másik kedvenc megtakarítási forma. A kisbefektetőknél az első negyedév végén 9700 milliárd forintnyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapír volt, ebből 9446,9 milliárd forintnyi magyar állampapír. A magyar állam mellett a külföldi államok és cégek papírjai is kedveltek, a lakosság 185 milliárd forintot tart külföldi kötvényekben, a magyarországi céges és banki papírok, valamint a kárpótlási jegyek nem hozzák lázba a háztartásokat. 

A tőzsde ismét népszerű volt

A tulajdonosi részesedések értéke teszi ki a legnagyobb hányadot a háztartások vagyonából. Részvényekben és részesedésekben összesen 27 587,2 milliárd forintnyi megtakarítás van, ebből 19 213,9 milliárd forint valamilyen egyéb tulajdonosi részesedés, többnyire üzletrész egy cégben. 

A maradék csaknem 8400 milliárd forint több mint fele, 4708,7 milliárd befektetési alapokban van, ebből 580 milliárd a külföldi alap. A hazai befektetési alapok vásárlói között is nagyon sok a vagyonos privátbanki ügyfél, a külföldi alapokat pedig jóformán csak ők vásárolják. Nem tőzsdei részvényekben csaknem 2400 milliárd forintot tartanak a magyar háztartások, tőzsdei részvényekben pedig 1 268,3 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek az első negyedév végén. 

Ez utóbbi szintén történelmi rekord. A lakosság 50,8 milliárd forintnyi friss megtakarítást fektetett be az első negyedévben a részvénypiacba, szinte pontosan ugyanannyit, mint amennyit tavaly az utolsó három hónapban a tőzsdék szárnyalása idején kivett. Az akkor realizált nyereséget, úgy tűnik, ismét a tőzsdén forgatják meg a kisbefektetők. 

A történelem során először lépte át a biztosítástechnikai tartalékok szintje az 5 ezer milliárd forintot, március végén egészen pontosan 5107,9 milliárd forint volt ilyen eszközben. Az életbiztosítási tartalékok szintje 2300 milliárd forint fölé került, a nyugdíjpénztári tartalékoké pedig megközelítette a 2200 milliárdot mindkettő történelmi csúcsnak számít. 

A hitelek is törnek az ég felé

Nem csak a megtakarítások állománya, de a kötelezettségeké is dinamikusan emelkedik. A kötelezettségek teljes összege 11 780,3 milliárd forint volt március végén, ami azt jelenti, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona (pénzügyi vagyon mínusz a kötelezettségek) 56 655,4 milliárd forint. A tartozások döntő része hitel volt, 10221,7 milliárd forint. Ez csaknem tízéves rekord, utoljára 2011 végén volt ennél magasabban a lakosság adóssága, akkor viszont a végtörlesztés gyorsan lecsökkentette ez a volument. 

A hitelállományból 4150 milliárdot tesznek ki a bankoktól felvett ingatlanhitelek, és 4400 milliárdot a fogyasztási hitelek. Pénzügyi vállalkozásoktól (például lízingcégek, zálogházak vagy más nem banki hitelezők) 877 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások. 

A banki tartozásokon kívül volt még a lakosságnak egy bő 1500 milliárd forintos egyéb tartozása is, amelyből 682 milliárd forintot az adó- és járuléktartozások tettek ki. (napi.hu)