Tavaly ilyenkor Vlagyimir Putyin budapesti látogatását komoly brüsszeli kritika előzte meg: az akkori elhidegült orosz-európai kapcsolatok idején a magyar miniszterelnök volt az egyetlen európai uniós politikus, aki hivatalos találkozón fogadta a krími annexió és a kelet-ukrajnai események miatt szankcionált ország vezetőjét - írja a Kitekintő.

Akkor az orosz híroldalak is a kiélezett kapcsolatok miatt különlegesnek tartott találkozóról számoltak be, Orbánt több helyen is kiemelve mint az utolsó európai politikust, akire számíthat Moszkva. Idén, a budapesti látogatás viszonzásaként aposztrofált moszkvai – pontosabban a Moszkva környéki Novo-Ogarjovóban tartott - látogatásról valamivel részletesebben számoltak be az orosz internetes oldalak.

A hírügynökségek meglehetősen tárgyilagosan, a sajtótájékoztatónelhangzottakat idézve számoltak be, kiemelve a Gazprommal aláírt szerződéshosszabbítást 2019 végéig (2015-ben 5,869 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra az orosz gázóriás), illetve a paksi bővítés tényét. A TASZSZ hírügynökség szerint pedig az Európai Uniót érintő nehézségek ellenére továbbra is jók a magyar-orosz kapcsolatok. A RIA hírügynökség szerint a szankciós időszak hamarosan véget érhet, a Kreml hivatalos honlapján pedig változtatás nélkül olvasható a sajtótájékoztató teljes szövege.

Az állami irányításhoz kevésbé közel álló híroldalak csakugyan beszámoltak a találkozóról. A Lenta még a találkozó előtt „az európai putyinista a Kremlbe utazik” című írásában harangozta be a magyar miniszterelnök oroszországi látogatását. A cikk bevezetőjében Orbánt az eu-s migrációs politika legnagyobb ellenzőjeként mutatja be, s a moszkvai látogatás legfontosabb pontjaként a paksi bővítésről szóló részleteket említi. (A cikk írója egyébként hozzáteszi: Ukrajna is hozzájárul a paksi modernizációhoz: az atomerőmű turbináit a harkovi Turboatom gyárban korszerűsítik.) A cikk szerzője szerint Orbán saját népszerűségének növekedését várja a paksi bővítéstől, ugyanakkor az Európai Unió, illetve a magyarországi politikai ellenzék oldaláról meglehetősen szkeptikusan fogadták az orosz beruházás hírét. A cikkben megszólalt Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia Helyzetelemző Központjának vezető szakértője is, aki szerint a találkozó mindkét fél számára fontos a politikai megítélésük kapcsán is.

„Orbán így demonstrálja a független külpolitikai kurzusát, az ország érdekeinek elsőbbségét az Európai Unióval való konfrontáció ellenére is. Putyinnak pedig az EU megosztottságának bemutatása Oroszország izolációjának sikertelen politikájával kapcsolatban”.

A cikk szerint a Kremlben szimpátiával tekintenek Orbán „különutas” politikájára, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnöknek csekély mozgástere van, az Európai Unióban pedig nem rendelkezik különösebb befolyással. A cikkben megszólaltatták Rácz Andrást, a Finn Külügyi Intézet magyar munkatársát is: a szakértő szerint szimbolikus jelentőségű a magyar miniszterelnök moszkvai látogatása pontosan egy évvel Putyin budapesti vizitjét követően. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a találkozóra a Kreml kezdeményezését követően került sor.

A szintén a Lenta hírportálon olvasható „Európa nem tudja megvédeni magát” című cikkben részletesen taglalják a magyar miniszterelnök látogatásának részleteit. A cikk felhívja a figyelmet, hogy Horst Seehofer bajor miniszterelnök után Orbán Viktor a második európai vezető, aki Moszkvába látogatott az utóbbi évek alatt. A cikk ennek ellenére kiemeli, Orbán továbbra sem barátként, sokkal inkább partnerként tekint Moszkvára. A cikkíró szerint Orbán nagyra értékeli Moszkva közel-keleti tevékenységét, ezzel kapcsolatban megjegyzi, a magyar kormányfő váratlan ígéretet tett egy szíriai kórház megépítésére vonatkozóan. A cikk zárásként megemlíti, a meghosszabbított gázszerződés kedvező feltételeket nyújt a magyar fél számára.

A Kommerszant kimerítő cikkben elemzi Orbán és Putyin találkozójának tanulságait, kiemelve, hogy a két ország kapcsolata „nem ellenséges, de nem is baráti”. A személyes hangvételű írás kritikusan látja a két politikus találkozóját. A cikk szerint a magyar kormányfő

 „jobban aggódik a menekültválság miatt, mint bármelyik európai vezető – együttvéve”. 

A Szíriában megépítendő kórházzal kapcsolatban pedig ironikusan megjegyzi, félő, hogy az is az orosz erők által kerül megsemmisítésre – utalva az orosz haderők civilek ellen is elkövetett támadásaira Szíriában.

A Nyezaviszimaja Gazeta beszámolója szerint „az Európai Unió utolsó „diktátora” Oroszországba utazott”, ahol Putyin elnök meleg fogadtatásban részesítette. A találkozó részleteinek taglalása mellett a cikk kitért arra is, hogy Brüsszelben már a tavalyi budapesti Putyin-látogatás alkalmával is éles bírálatokat kapott a magyar miniszterelnök. Az írás emlékeztet arra, hogy Orbánt sok kritika éri az Európai Unióban, említi például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének „Hello, dictator!” köszöntését a magyar kormányfővel történt rigai találkozásakor. A cikkben megszólal Vlagyiszlav Belov, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének helyettes vezetője, aki szerint Brüsszelben vizsgálják a magyar-orosz szerződéseket, s ha azok ütköznek az oroszellenes szankciós elvekkel, akkor komoly problémák adódhatnak a megvalósítással. 

„Minden egyes projektet meg fognak vizsgálni. Nem kizárt, hogy a szankciókkal ellentétesnek fogják őket találni. Ha ez bekövetkezik, rosszabb esetben az orosz-magyar projekteket elvethetik, jobb esetben pedig más megoldást kell találni” 

– nyilatkozta a szakértő.

kitekinto.hu