Az akkumulátorgyárak nemzetgazdasági távlatok szempontjából is fejlődést jelentenek. Nem véletlen, hogy több ország is tárt karokkal várja ezeket a beruházásokat - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában.

„Ha egy gazdasági szempontból kiemelt beruházás bekerül a politikai erőtérbe, akkor onnantól kezdve könnyen háttérbe szorulhatnak a szakmai érvek. A legegyszerűbb ilyenkor az érzelmekre hatni, lehet népszavazást és tüntetéseket szervezni és a feszültséget szítani. A szakmai érveket azonban nem érdemes elhallgatni” - fogalmazott Parragh László a kormánypárti lapnak.

Hangsúlyozta, érdemes figyelembevenni, hogy egy ilyen korszerű technológia megjelenése nem csak az adott gyárat érinti: kedvezően hat a beszállítókra, a cégek technológiájára. Emellett járulékos haszon a munkamorál, vagy éppen a termelékenység növekedése. – Átalakul a képzés a reálgazdaság igényeinek megfelelően, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy ilyen beruházás élhetőbbé teszi a környezetet is – vélekedett.

Ezt azzal magyarázta, hogy folyamatosan áramlik a pénz a térségbe, ami nem csak a gyárépítést szolgálja. Utak épülnek, fejlődik a vasúti infrastruktúra, de profitál mindebből a kulturális ágazat is. Tehát egy nemzetstratégiailag jelentős beruházás több terület fejlődését is magával húzza – magyarázta. Szerinte öt éven belül a magyar gazdaságnak lehet a negyedik legnagyobb akkugyártási kapacitása a világon. A nemzetközi piacokon már azt jövendölik, hogy Magyarország lesz a Nyugat és a Kelet találkozási pontja, a béke szigete a nyugati technológia és a keleti tőke tengerén.

Azt hangoztatta, „Kína, az Egyesült Államok, Németország és Magyarország lehet 2027-re a világ vezető akkumulátorgyártója. Ennek alapján túlzás nélkül kijelenthető, hogy hazánk akkumulátor-nagyhatalom lesz”. Véleménye szerint a világ gazdasági jövőképének kialakításában egyre inkább felerősödik az állam szerepe. A versengés jól látszik például az Egyesült Államok és Kína viszonyában. Ezt a folyamatot a piaci szereplők sem ellenzik. Ha visszanézünk az elmúlt esztendőkre, - ideértve a koronavírus-járványt - akkor láthattuk az államok beavatkozását. Ez nélkülözhetetlen volt a gazdasági előrelépés biztosításához.

Kijelentette, Magyarország relatíve stabil energiarendszert ajánl és biztosít, amelyet az atomenergia, a magas támogatások és Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója is erősít. Az utóbbin nem változtat az sem, hogy az Európai Unió elfogadta a globális minimumadót, hiszen ez alól Magyarország felmentést kapott. A köztestület elnöke megjegyezte, Magyarországnak van egy erős kormánya, ami egyet jelent a politikai stabilitással, valamint ehhez társul egy kiemelt befektetői szándék. 

Parragh László szerint az Orbán-kormány felismerte ezt, a helyzet kihasználása pedig előnyt hoz az egész országnak. – Ha ezekből a lehetőségekből nem kérünk, behozhatatlan hátrányt szenvedünk. Miért ne lehetnénk egyszer mi a nyertesei a technológiai változásoknak? A lehetőséget meg kell ragadni (...) a mostani tudásunkkal nem feltétlenül fogható fel, hogy mekkora jelentősége van a jövőre nézve annak, hogy a CATL Debrecenben 7,6 milliárd dollárt fektet be Európa legnagyobb akkumulátorgyárának megépítésébe, miközben a BMW 2,1 milliárdból épít gyárat ugyanitt – fejtegette, hozzáfűzve, ez a „beruházási eksztázis” a beszállítók komplett ökoszisztémáját megmozgatja, a fékrendszerek és akkumulátorkatódok gyártóitól kezdve a gépiparig. Ezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz a kecskeméti üzemét elektromos autók gyártására alakítja át, a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi pedig Győrben állít elő autókat és villanymotorokat. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontoknak nem szabad sérülniük, de ez a feltétel minden más beruházás esetében is igaz. (Népszava)