A miniszterelnök szerint minden állam másképp védekezik, mindenkit figyelnek, hogy átvegyék a jó gyakorlatokat. A kollektív védekezés megszervezése, a fertőzés lassítása, a gazdasági következmények enyhítése a legszükségesebb, ennek érdekében az életünk megváltoztatása elkerülhetetlen. Most egy ideig mindenkinek másképp kell vezetnie az életlét, ezért vezették be a veszélyhelyzeti jogrendet is. A tényleges fertőzés mértékéről csak becslések lehetnek, emiatt "felkérték az ország legjobb matematikusait és biológusait, hogy becsléseket készítsenek", de ezek még nem elég megbízhatóak, hogy nyilvánosságra hozzák őket.

A 167 emberből 108 nem mutat tüneteket, 27-en betegek, heten vannak súlyos állapotban. Az elhunytak mind idős emberek voltak, ezért elsősorban rájuk kell koncentrálni. Orvosi maszkból első körben 1,5 millió kell, ebből heti 25 ezret gyártunk és heti 80 ezer darabra tudjuk felvinni a kapacitást. "Fürkészeket és portyászokat küldtünk ki a világban minden felé, hogy beszerezhető egészségügyi felszerelést keressenek". A speciális maszkokat még holnap kiszállítják. A Magyarországon át hazatérni akaró külföldieket humanitárius folyosókon keresztül engedik át, "mert közösen kell felvenni a harcot" és barátoknak kell lennünk.

Orbán Viktor ezután az Operatív Törzsön már elhangzott számadatokat sorolta a bevethető rendőri erőkről. A katonákat felkészítik a rendőrséggel való együttműködésre. 139684 főt lehet összesen rendfenntartásra bevetni. A járványnak súlyos gazdasági következményei vannak, Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter konzultált már a legfontosabb gazdasági szereplőkkel a munkahelyek megőrzése érdekében. Ma a korábbi intézkedéseket követően továbbiakat hoztak, újabb szolgáltató foglalkozásokban törölték el a munkadói járulékot, a március 1.-e előtt kata-adótartozásokra haladékot adnak, a kieső reklámbevételek kompenzálására a médiaszolgáltatók is járulékkedvezményt kapnak, felfüggesztik a végrehajtásokat és kilakoltatásokat, adóhátralék behajtásokat, a lejáró GYES-t és GYED-et meghosszabbítják. Orbán szerint párthovatartozástól függetlenül össze kellene fogni.

Gyurcsány: a korlátlan felhatalmazás nincs rendben

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, elnöke napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Mögötte egy képviselő a koronavírus-járvány miatt szájmaszkot visel. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Gyurcsány Ferenc az első ellenzéki felszólalóként arról beszélt, a kormánynak elég ideje lett volna felkészülnie, de ez nem történt meg, ezt bizonyítják az egészségügyből érkező panaszok. Ha a kormány nemzeti egységet kér, az is rendben van, ha korlátlan felhatalmazást, akkor az már nincs. Nem lehet elvenni a szabadságjogokat bármilyen más harc ürügyén. Valamikor ennek a válságnak is vége lesz, ezért nem lehet korlátlan felhatalmazást adni.

A kormány intézkedéseinek többségével egyet lehet érteni - mondta -, a kérdés az, van-e még olyan, amit meg kell tenni. A kormány eddigi bejelentései azt jelentik, hogy az állam pár hónapra lemond a saját bevételeiről és később szedi be ezeket. De a baj az, hogy nagyon sokaknak egyáltalán nem lesz bevétele, később sem tud fizetni. Sok országban azért dolgoznak, hogy a bevételek megmaradjanak.

Szabó Tímea: az ellenzék konstruktív, de a kormány nem enged semmiben

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Tímea szerint a kormány bejelentett intézkedései támogathatóak, többet éppen ők javasoltak eredetileg. De nem elégségesek, a beígért másfél millió maszk még mindig nem érkezett meg, ehhez a rendőrséget is be kellene vetni. Az adó- és járulékkedvezmény kevés, más kormányok sokkal többet tettek. A Párbeszéd szerint készpénzt kellene juttatni azoknak, akik elveszítik a munkájukat, havi százezer forintra mindenkinek egészítsék ki a jövedelmét, és végezzenek sokkal több szűrést.

Szabó Tímea szerint hiába volt konstruktív az ellenzék, a kormány semmiben nem engedett a most beterjesztett törvényjavaslatokból, ezek korlátlan felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy akár a szabad sajtót is korlátozzák. Ilyen felhatalmazást az Alaptörvény szerint még háborús helyzetben sem kap a kormány, ilyet egyetlen európai kormány sem akart magának, egyedül Vlagyimir Putyin használta ki a lehetőséget.

Szerinte nem érv a korlátlan idejű felhatalmazásra az Országgyűlés esetleges későbbi határozatképtelensége, mert ha az Alkotmánybíróság tud online működni, akkor az Országgyűlés is megtehetné. A Btk-módosítást sem tudják elfogadni, amely szerint bebörtönözhetnék a védőfelszerelés hiányára panaszkodó orvosokat vagy az erről író újságírókat.

Jakab Péter: a kormány fejezze be a gyűlölködést

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Jakab Péter, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője botrányosnak nevezte, hogy Gulyás Gergely arról beszélt, az ellenzék egy része a vírusnak drukkol. Mindenki az országnak drukkol - mondta-, a kormánynak nem gyűlölködnie kellene. Mert csak most jutottak el oda, hogy az intenzív osztályokon dolgozók kapnak speciális maszkokat.

A kormány a WHO ajánlásaival szembe menve nem tesztel eleget, nem vezeti be a kijárási tilalmat, amit a Jobbik és a Magyar Orvosi Kamara is javasolt már.

A Jobbik szerint a cseh, osztrák, román példát kellene követni, hogy az állam kipótolja a jövedelmek 70-80-90 százalékát, ha a munkaadó megőrzi a munkahelyet, fel kell állítani a munkahelyvédelmi alapot, be kell vezetni a hatósági árszabást.

A Jobbik frakcióvezetője végül azt kérte, felállva tapsolják meg az egészségügyben dolgozókat. Ezt csak az ellenzéki képviselők tették meg.  

Tóth Bertalan: nem az együttműködés és bizalom alapja, amit a kormány művel

Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke közölte: nem szabad átengedni a munkaadóknak a munkarend megállapítását, a kormány tárgyaljon az érdekképviseletekkel is. A munkanélküliségre járó juttatásokat meg kell hosszabbítani. A 2,8 százalékos nyugdíjemelés nem elég, ezt is újra kell gondolni.

Tóth Bertalan szerint nem az az együttműködés és bizalom alapja, hogy a Fidesz letesz valamit az asztalra és azt mondja, vagy elfogadja azokat az ellenzék, vagy erőből átviszik őket. Az MSZP bízott benne, hogy konszenzussal lehet elfogadni a veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ellenzék támogatta volna a 90 napos határidőt. Mert ma több millió választópolgár nem bízik a kormányban, ennek megteremtéséhez alapvető lenne a veszélyhelyzet határidejének megállapítása. Június 30. legyen ez a határidő, ezután döntsön a parlament. Ha Romániában meg tudták oldani az online szavazást, mi miért nem tesszük meg? - kérdezte. Tíz év után Orbán tehetne egy gesztust az ellenzéki választópolgároknak, hogy megkapja az ő bizalmukat is.

Majd azt kérte, rendeljenek el szünetet, újra egyeztessenek a pártok, és megállapodás esetén egyhangú döntést is hozhatnának.  

Keresztes László Lóránt: méltatlan az egész vita

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Forrás: MTI/Kovács Tamás

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, a magyar politika az elmúlt tíz évben mocsárba süllyedt, csak a szembenállás számított, most ezen túlléphetnénk. A kormány jó és fontos döntéseket hozott, sok minden viszont nyugtalanítja az embereket. Ilyen a felhatalmazási törvény időkorlát nélkülisége is. Az erről szóló vita méltatlan, ahogy az is, hogy diktatúra kiépítésén dolgozik a kormány és az is, hogy az ellenzék a "vírussal van".

A fő kérdés, sikerül-e olyan légkört kialakítani, amiben konszenzusos döntést lehet hozni, üzenetet küldeni a társadalomnak, hogy a kormány és ellenzék érzi a helyzet súlyát, együtt tud működni. A múlt héten még úgy tűnt, van ilyenre esély. Ezért gesztusra lenne szükség a kormány részéről. (nepszava.hu)