Nem véletlen, hogy 120 év alatt sem sikerült eldönteni, tényleg épüljön-e sikló a Pest jelentős részéről jól látható Gellért-hegy oldalába, pedig azóta léteznek erre tervek, hiszen a projekt jelentősen befolyásolhatja a városkép jól ismert látványelemét.

A G7 írta meg, hogy a tervekből most már tényleg valóság lesz, annyira, hogy a hegy lábánál már el is indultak a földmunkák.

A 444 tudomása szerint egy először 2013-ban kiadott, majd 2016-ban módosított engedély jogszerűen lehetővé teszi, hogy a leendő gellérthegyi sikló magántulajdonosai jókora területen kiirtsák a fákat a hivatalosan “országos jelentőségű védett természeti területnek” számító hegyoldalban. De hogy pontosan hány fát fognak kivágni és mekkora területen, azt hetek óta titkolja előlünk az engedélyt annak idején megadó Pest Megyei Kormányhivatal.

Ha az ember megnézi, hogy nagyjából milyen nyomvonalon fog haladni a tervezett sikló, némileg érthetővé válik a hivatal zavarodottsága, ugyanis a hegy egyik legzöldebb, a Belvárosból jól látható lankáján várható a vágás.

Először a Belvárosból a Dunán keresztül a hegycsúcsig vezető pályát képzeltek el, egy későbbi, kidolgozottabb elképzelés szerint a drótkötélpálya a Belgád rakpatról előbb a Várba tartott volna, majd onnan építettek volna még egy ágat a Gellért-hegy tetejéig, majd 2013 táján újból az eredeti, rövidebb útvonal tűnt a nyerőnek, hogy a jelek szerint végül a már Széchenyi által is felvetett siklókoncepció győzzőn.

A Gellért-hegy 1997 óta természetvédelmi terület, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyel. Az építkezéshez szükséges engedélyeket - mind a természetvédelmit, mind a fakivágásokat jóháhagyót) azonban tudomásunk szerint nem ők, hanem a  Pest Megyei Kormányhivatal Érd Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adta ki még 2013-ban. Az utóbbit három évvel később módosították.

A sikló, aminek az építkezése az alsó szakaszon, a leendő buszparkoló környékén már el is kezdődött, a Hegyalja út Duna-közeli végétől a Citadella-sétányig tart majd. A hegymenet egy föld alatti végállomásról indul, a sikló az Orom utca vonaláig alagútban, onnan pedig a föld felett halad majd. A 40 fő befogadására tervezett kabinok elvileg 72 másodperc alatt érnek fel a csúcsra.

A projekt gazdája az a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft., amiben 25 százalékos része van a fővárosnak a BKK-n keresztül, míg a cég háromnegyede két magánbefektető érdekeltsége: a többségi pakett 45 százaléka a kétszeres olimpiai bajnok kajakos-üzletember Horváth Gáboré, míg 55 százaléka a korábban topmenedzserként ismert Bató Csabáé.

Az érintettek a G7 érdeklődésére nem cáfolták, hogy a beruházás 4,5 milliárd forint körüli összegbe kerülne.

Az építkezés híreit az autóbuszos turisztikai cégek is izgatottan figyelik, korábban ugyanis felröppentek olyan hírek, hogy a sikló átadásával egyidőben teljesen kitiltanák a turistabuszokat a Gellért-hegyről, márpedig a Citadella számít az egyik legfontosabb budapesti turistacélpontnak. A buszoztatók lobbicsoportjai ez ellen korábban hevesen tiltakoztak, vitatva például, hogy a sikló kapacitása elegedő lenne-e egyáltalán az igényekhez képest. 

Kálmán István, a Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke 2014-ben például azt nyilatkozta, hogy legalább 30-40 busz számára kellene parkolóhely a Citadella környékén, mivel a hajókon érkezők egy-egy nyári időszakban 40 buszt is kitesznek. Csakhogy a mostani terv szerint a hegy lábánál egy mindössze 13 busz befogadóképességű parkoló épül. (Odafent most 12 busz tud beállni egyszerre.) 

Kálmán korábban azt is állította, hogy 3-400 fős vacsorázó csoportok is előfordulnak. ami, ha csak siklóval lehetne feljutni, 10 fordulót jelentene, ha mást nem engednek felszállni.

Más utazásszervezők attól tartanak, hogy ha monopolhelyzetbe kerül a sikló, annak jegyára miatt jelentősen megdrágulhatnak az alap városnéző csomagok. 

444.hu