Orbán Viktor idén nemzetközi szereplővé vált. Időben felismerte, a kontinensre a balkáni háborúk óta nem látott menekülthullám zúdult, és az összes európai vezetőnél keményebben lépett fel a migránsokkal szemben - írja a vs.hu. A kerítést építő politikus a menedékkérőket tárt karokkal fogadó Angela Merkel ellenpólusa lett. Az Economist ezt egy olyan karikatúrával szemléltette, amelyen a két politikus egy szögesdrót felett huzakodik az uniós zászlóval.

Forrás: The Economist

NAGYON MÉLYRŐL INDULTAK

Pedig az év elején még úgy tűnt, hogy a Fidesznek elképzelése sincs, hogyan láboljon ki abból a válságból, amelybe 2014 őszén az amerikai kitiltási botrány miatt zuhant. Az újságok a kormánypárti politikusok meggazdagodásaival voltak tele, sorra veszítették el az időközi parlamenti választásokat, a párt népszerűsége folyamatosan esett. A Fidesz hosszú évek óta először sebezhetőnek, gyengének látszott. 

A Fideszre évek óta jellemző, hogy a kommunikációját egyetlen központi üzenetre építi. Ez általában könnyen megmarad a választók fejében, ráadásul a kormány cselekvőképességének demonstrálására is alkalmas. A 2013-14-es, politikailag sikeres rezsicsökkentés után azonban hosszú ideig nem találták az új fegyvert. Az ötlettelenséget mutatta, hogy a kommunikációs csapat egymás után dobta be a különböző ötleteket, amelyek pár hét múlva kifulladtak. 

Először Kocsis Máté vetette fel, hogy a politikusok és az újságírók számára kötelező legyen a drogszűrés. Az ötletet a Fidesz frakció is felkarolta, a koncepció szerint a kormány keményen fellépett volna a drogmaffiával szemben, a javaslat végül csendben elsikkadt. Pár hónappal később Orbán Viktor játszott el a halálbüntetés visszaállításának gondolatával. A Fidesz emellett az üzenet mellett sem tartott ki, amiben talán szerepe lehetett az uniós nyomásnak is.

A rezsicsökkentés után sorra fulladtak ki a kommunikációs csapat ötletei
Fotó: MTI / Kovács Attila

Eleinte ötletelésnek látszott az is, hogy a magyar miniszterelnök a Charlie Hebdo elleni januári támadás után a bevándorlás veszélyeiről beszélt, és bedobta a “gazdasági bevándorlás” fogalmát. A fideszes politikusok a következő hetekben is kitartottak a témánál, "fenyegető hanghordozással" beszélő afrikaiakról beszéltek, nyilatkozataik egyre inkább a Jobbik megszólalásaihoz hasonlítottak. 

Tavaszra a kormány már komoly vitát generált. Az ellenzék kritizálta, hogy a migrációról szóló nemzeti konzultáció összemosta a bevándorlást a terrorizmussal. A konzultációt hirdető, “Nem veheted el a magyarok munkáját” feliratú plakátokat az ország több pontján megrongálták. A nyár elején bejelentett kerítésépítés miatt azért is kereszttűzbe került a kormány, mert néhány nappal korábban tagadták, hogy mire készülnek.

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

A VILÁG POPULISTÁK KÖZÖTT

A Fidesz el is bizonytalanodott, sikeres lesz-e a menekültkrízisre épített kommunikáció. A választók az év első hónapjaiban még nem találkoztak ezrével érkező menedékkérőkkel, ráadásul az ellenzék arról beszélt, a téma felkarolásával a kormány az egyre kínosabbá váló Quaestor-botrányról próbálja elterelni a figyelmet. Az elbizonytalanodás a nyár végére eltűnt, addigra a menekülttragédiák hatására Európa szerte is a migránsokról szólt minden. 

Szeptemberre Magyarország tranzitországgá vált, bejártak a világsajtót a Keleti pályaudvarnál összezsúfolódó embereket ábrázoló képek. Az európai kormányfők embertelenséggel vádolták a kormányt, külföldi politikusok, közéleti szereplők szerint a második világháború legsötétebb óráit idézték ahogy a magyar hatóságok a menedékkérőkkel bántak. Az Orbán-kormány vezetői minden lehetséges fórumon azt magyarázták, ekkora számú, más kultúrájú embert képtelenség befogadni, a menedékkérők bátorításnak élnék meg a kormányzati segítségnyújtást.

A Lázár-Rogán konfliktusból is végül a miniszterelnök profitált
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Az uniós tagállamok álláspontja meglepő módon finomodott, ahogy egyre inkább érintettek lettek a válságban. A legszembetűnőbb talán az volt, amikor a kerítésépítést korábban határozottan bíráló Ausztria hasonló lépésre szánta el magát. Angela Merkel viszont továbbra sem változtatott álláspontján, annak ellenére sem, hogy saját párttársai is keményen bírálták. A novemberi párizsi terrortámadás viszont a franciák, belgák és több európai ország is biztonsági szempontból kezdte kezelni a migránsválságot.

Az év végére így olyan kép alakult ki, hogy Orbán populistának mondott, bírálói szerint az emberek félelemérzetére játszó álláspontjában politikai-népszerűségi szempontból mégiscsak lehet valami. A magyar miniszterelnök továbbra sem lett elfogadott Nyugaton, azt viszont elérte, hogy sokkal többen figyeltek rá külföldön, mint a korábbi években. A nemzetközi lapok egymás után közöltek vele interjúkat, választottak be Európa meghatározó figurái közé. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Donald Trumppal és Marine Le Pennel együtt kezdték emlegetni a nevét.

Nemcsak külföldön, itthon is megerősödött a miniszterelnök és a Fidesz. Az ellenzék érdemben nem tudott hozzászólni a menekültválsághoz, a kormánypárt támogatottsága pedig a Medián szerint egy év alatt 10 százalékkal, 24-ről 34 százalékra emelkedett. Még az is belefért, hogy Lázár János gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zsarolta meg Orbánt, amikor a párton belüli riválisával, Rogán Antal folytatott küzdelmében alemondását is belengette, ha a miniszterelnök nem hoz a számára kedvező döntést.

Lázár végül a posztján maradt, Rogán frakcióvezetőből Orbán kabinetfőnökévé lépett elő. Kettejük konfliktusából valójában a miniszterelnök került ki győztesen, vezető pozícióját egyikük sem merte megkérdőjelezni. Orbán valószínűleg nekik is üzent, amikor a Fidesz decemberi kongresszusán, már most bejelentkezett a 2018-as választások kormányfőjelöltjének. Közben egyre jobban figyel a nemzetközi rajongótáborára is, szeptembertől a Facebook-posztjainak többsége angol nyelven is elérhető.

vs.hu