"Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!" - olvasható a kabinet Facebook-oldalán egy plakátterven, amelyet akár már a jövő hét elejétől láthatunk az utcákon. Megkezdődött a kabinet újabb menekült- és Brüsszel-ellenes agymosása, hogy minél több embert mozgósítson a nyár végére, ősz elejére tervezett kvótaellenes referendumon való részvételre. Internetes oldalt is létrehoznak, lesz rádiós és televíziós reklám. 

Alaptörvény XXIII. cikk 7-es szakasz: „Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.”

Forrásaink szerint akár már ma, de legkésőbb a jövő héten indul a kormány kvótaellenes referendumkampánya. A kabinet Facebook-oldalán bemutattak egy plakáttervet, amin az olvasható: "Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!". Nem csupán óriásplakátokon hirdetnek majd, de internetes oldalt is létrehoznak, lesz rádiós és televíziós reklám, mert Orbán Viktorék attól tartanak, hogy sem érvényes, sem eredményes nem lesz a számukra olyan fontos népszavazás. Úgy tudjuk, a kormány nem különített el forrást a kampányra, a költségeket a Rogán Antal féle minisztérium alá rendelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárd forintos keretéből finanszírozzák, lapunk becslései szerint 5-7 milliárdot, amiből a referendum megrendezése 4,9 milliárdba kerül. A kabinet ülésén nem is foglalkoztak a kampánnyal, az ilyesmit ugyanis már a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.

Eközben online petíciót indított az egyenlő választójogért a szocialista Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője a "külföldre vándorolt több százezer magyar munkavállaló szavazójogának védelmében" indította az akciót, amiről a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóságot is tájékoztatta. Ujhelyi szerint a kormánynak kötelessége ugyanolyan választójogot adni a határtól pár kilométerre, például Nagyváradon élő és az országtól több ezer kilométerre élő magyaroknak. Emlékeztetett, az Alkotmánybíróság döntése szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára nem biztosítják a levélben szavazást. Jelezte, nagyjából egy évig gyűjti honlapján az aláírásokat, majd azokat a kormány "asztalára" akarja letenni.

Orbán hatalma addig tart, ahol kezdődik az EU, a tervezett közös ügyészség, közös költségvetés-politika, közös hadsereg legkevésbé sem érdeke a miniszterelnöknek - fogalmazott. A politikus állítja, a "brüsszeli folyosókon tényként kezelik, hogy amint lemegy a német és a francia választás, bejelentik a mag-Európát, ahová, "aki nem akar jönni, azt nem erőltetik", és az is eldőlni látszik, hogy "2020 után illiberális államot nem finanszíroz az EU". A kvótaügyben, az Európai Bizottság által kilátásba helyezett pénzügyi büntetésről azt mondta, az kétségbeesett figyelmeztetőeszköz. Jelzi, most, hogy a magyar parlament kiírta a népszavazást, már lehetetlen a német, francia adófizetők torkán lenyomni az "orbáni vírust". A kormány népszavazásán EP-képviselőként biztos nem vesz részt,a szavazás napján inkább egy mobil padra állva szónokolok majd arról, hogy az orbáni politikával a vesztébe rohan az ország.

Tóbiás József szerint a kutatások alapján most már az is látszik, miért fél a népszavazástól a Fidesz. Az MSZP elnök-frakcióvezetője arról beszélt, a kormánypárti szavazók döntő többsége szerint is elfogadhatatlan, hogy ellopják az állami földeket, és az is, hogy a kiváltságosok ötmillió forintos fizetést kapnak. Szükség van "valódi népszavazásra", mert a polgárok többsége véleményt akar nyilvánítani ezekről a kérdésekről - fogalmazott.

Pártpolitikai döntést hozott az ügyben az Alkotmánybíróság, amikor nem az alaptörvény választójog-egyenlőségére vonatkozó szabályait értelmezte. Ezt már Tóth Zoltán válaszolta lapunknak, amikor arról kérdeztük, miért nem szavazhatnak továbbra sem levélben a külföldön dolgozó magyarok, amikor azt a határon túli kettős állampolgároknak megengedik. A választási szakértő szerint azért diszkriminálnak, mert a kormány folytatja a határon túliak regisztrációját, illetve a Semjén-féle politika jegyében újabb magyar állampolgárokat szeretnének a határon túlról toborozni. Emellett a külföldön dolgozó munkavállalókat is akadályozni akarják, hiszen közülük sokan tudhatóan nem értenek egyet a Fidesz politikájával.

Közben megkezdődött a határon túli kettő állampolgárok mozgósítása is. A nyár végére, ősz elejére tervezett referendumon csak a romániai és a szerbiai magyar szavazhatnak, mert Szlovákiában és Ukrajnában tiltott a kettős állampolgárság, az ottani pártok nem buzdíthatnak senkit. Mint a vajma.info beszámolt róla, viszont a kettős állampolgársággal rendelkező mintegy 180 ezer vajdasági magyarnak is joga lesz szavazni a kötelező kvótáról, jelentette ki Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja. “A magyar állampolgároknak jogukban áll eldönteni, kivel akarnak együtt élni Magyarország területén”, nyilatkozta Babity újságíróknak a szabadkai főkonzulátuson. Hozzátette, a Magyarországon kívül élő magyaroknak lehetősége nyílik arra, hogy írásban nyilatkozzanak a népszavazás alkalmával a menekültek kötelező befogadásáról, amit nemrég Brüsszel javasolt. “A népszavazás hasonló módon zajlik majd, mint ahogyan ez a 2014-es választások alkalmával is történt”, tette hozzá.

Van-e álláspontja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kvótareferendum kérdésében? Mozgósít a voksolásra? - kérdezte lapunk Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát, aki általában minden RMDSZ-kampányt irányít. Az RMDSZ a kezdetektől fogva elutasította a kötelező kvóták alkalmazását. Ezt több alkalommal a nyilvánosság előtt is elmondtuk, az EP képviselőink ennek értelmében szavaztak - válaszolta Kovács. - Véleményünk szerint a kötelező kvótás rendszer életbe ültetését nem lehet megvalósítani, legalább két okból. Az első, hogy mi alapján választják ki, hogy ki megy Romániába és ki megy Svédországba? A felsőfokú végzettségűek nyugatra, a szakképzetlenek keletre? A másik, hogy miután Románia átveszi a kiszabott kvótát, elintézi az emberek papírjait, amivel meg lehet akadályozni, hogy másnap ne utazzanak el? Ezentúl, mi minden szavazáson a részvételre buzdítunk, hiszen 1989-ben emberek haltak meg azért, hogy rendelkezzünk ezzel a joggal. Ebben az esetben is arra biztatjuk a Romániában élő magyar állampolgárokat, hogy vegyenek reszt a referendumon - mondta az RMDSZ főtitkára a Népszavának.

nepszava.hu