Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral – mondta Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben, miután előjött a függöny mögül. A miniszterelnök ezért legszívesebben átvenné egy „tisztességes demokrácia” szabályozását, „Németországét vagy Ausztriáét” - írja a hvg.hu.

A közpénzek közelében forgolódó közszereplők és családtagjaik vagyonosodása érthetően központi kérdés egy demokráciában, ezért első körben jól hangzik egy nyugati ország gyakorlatának átvétele. Csakhogy a német és az osztrák vagyonbevallási szisztéma jóval megengedőbb a magyarnál. Ha átvennénk, nagyjából abba a trendbe illene bele, amit a közbeszerzési törvény puhítása és a vagyonvizsgálatok megnehezítése kirajzol.

A vagyonbevallás önmagában semmit nem ér

A német parlamenti képviselőknek mindössze annyiról kell nyilatkozniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe esnek a rendszeresen kapott juttatásaik és egyéb bevételeik alapján. Tehát vagyonukat és érdekeltségi viszonyaikat homályban hagyhatják, és hozzátartozóikról sem kell nyilatkozniuk. Az osztrák rendszer kis eltérésekkel ugyanígy néz ki.

Vagyonnyilatkozat-tételre és annak nyilvánosságra hozatalára csak 2007 óta kötelezik a német képviselőket, miután kiderült, hogy többen jelentős pénzeket kaptak nagyvállalatoktól, ami miatt megkérdőjelezhetővé vált, hogy valóban tudják-e így a közt szolgálni.

Ráadásul ezek a szabályok is csak a német alsóház, a Bundestag megválasztott képviselőre vonatkoznak, miközben idehaza más most a köztisztviselők egészen széles körének kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, még ha azt nem is kell nyilvánossá tenni.

Mivel Angela Merkel is 1990 óta Bundestag-képviselő, minden évben nyilatkoznia kell jövedelme eredetéről, viszont pusztán amiatt, hogy kancellár, erre nem volna szükség. Egy németül beszélőnek egyébként nagyon egyszerű tájékozódni Angela Merkel vagyoni helyzetéről: egy gyorskeresés után rengeteg hozzáférhető adat áll rendelkezésre.

A vagyonbevallásoknak Németországban nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg más módon kontrollálja és monitorozza az állam a közpénzek útját, és ezekben az intézményekben bíznak is az állampolgárok. Miután a keleti blokkban nem voltak intézményi garanciák, a rendszerváltás után szigorú szabályokat fogadtak el a vagyonbevallási szabályoknál a Balkántól a Baltikumig. Akik ezekkel a törvényekkel példálóznak, ritkábban hozzák elő, hogy szép számmal maradnak így is menekülő útvonalak.

A kormány papíron mást akar, mint Orbán

A jelenlegi szabályozást meg sem kell szegni ahhoz, hogy vígan lehessen tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben – állította Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, majd rögtön hozzátette, „a probléma nem 2010 óta létezik, hanem 25 éve”. Ha valaki lopni akar a közpénzből, akkor bármilyen szabályozás mellett megtalálhatja annak a módját. Ligeti szerint ezért is értelmetlen önmagában a vagyonbevallás kereteiről vitázni.

Még a kormány által készíttetett 2015-ös Nemzeti Korrupcióellenes Program is elismerte a vagyonnyilatkozati rendszer képmutatóságát azzal, hogy több ponton előrelépést sürgetett. A vagyonnyilatkozatok elektronizálása és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása lehetne ebben a nulladik lépés.

Gyakori ellenérv, hogy ennek alkotmányossági akadályai vannak: például üzleti- és banktitkoknak minősülő adatok kerülhetnek ki, képviselők hozzátartozóinak pedig személyiségi jogaik sérülhetnek, ha nem csak vagyonnyilatkozati kötelességük lenne, hanem ezeket nyilvánosságra is kellene hozni.

Ligeti Miklós szerint elég lenne világos vonalat húzni a választott köztisztséget viselők és más vagyonnyilatkozati kötelezettség alá tartozók között, és az eltérő esetekben már nem lenne bonyolult eltérő szabályokat hozni a nyilvános adatokra vonatkozóan. A Jobbik országgyűlési képviselői például mind a huszonnégyen kitették a párt honlapjára hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is.

A Nemzeti Korrupcióellenes Program arról is ír, hogy a „szolgáltatandó adatok körét” indokolt lenne felülvizsgálni, mert több megtakarítási formáról sincs világos törvényi szabályozás. És ami nagyobb gond: semmi nem garantálja a megadott adatok valódiságát, ezért a kormányprogram szerint a nyilatkozattevőnek konkrétan el kellene magyarázni, hogy milyen forrásból gyarapodott vagyona.

További újítás lenne, hogy külön büntetőjogi tényállás lenne a vagyonnyilatkozattal trükközés, valamint már az ellenőrzés alatt is munkajogi szankciók érhetnék a valótlan vagyonnyilatkozatot leadót.

A programot a kormány eredetileg 2018-ig valósítaná meg, de egyelőre csak egy dolgot sikerült átültetni a gyakorlatba: a civil szervezetek vezetőit kötelezték vagyonbevallásra. Ha Orbán kijelentéseit vesszük alapul, akkor nem is várható előrelépés ebben az ügyben.

Blokk nélkül egy lépést sem tehet a NAV

A mostani rendszer tehát hiába szigorúbb, mint a nyugat-európai, a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás a legtöbb esetben megfoghatatlan. A hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatok hiánypótlását a parlamenti képviselők esetében általában elfogadja az illetékes mentelmi bizottság.

Az országgyűlési törvény úgy fogalmaz, hogy vagyonnyilatkozat alapján a szakbizottság akkor mondhatja ki egy képviselő összeférhetetlenségét, ha „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”. Ebből a „szándékosan” a kulcsszó, ugyanis eddig minden képviselő talált hol jobb, hol rosszabb kifogást a vétlenségre.

Eszköztelen a NAV is, mert csak konkrét ügyben vizsgálódhat: az országgyűlési képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát senki nem veti egybe, a többi közszolga vagyonnyilatkozata pedig mivel nem nyilvános, ezért általában elő sem veszik abból a lepecsételt borítékból, amelyben leadták.

Az új NAV-törvénynek köszönhetően a vagyonnyilatkozat-vizsgálatok mellett a vagyonosodási eljárások is tovább súlytalanodnak. 2016 januárjától már csak a vizsgált személy által adott számlák alapján dolgozhatnak az adóhatóság emberei, míg korábban maguk is felbecsülhettek vagyontárgyakat egy vagyonosodási vizsgálat során.

Ahogy egy vagyonvizsgálaton átesett politikus fogalmazott: „mostantól csak akkor mondhatja meg a NAV, hogy mennyibe kerül Szijjártó Péter zakója, ha kap mellé blokkot”.

hvg.hu