h i r d e t é s

Orbán aggodalmáról ír a világsajtó

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Orbán aggodalmáról ír a világsajtó

2021. június 02. - 10:43

Nagyon úgy néz ki, hogy a Bizottság meggondolta magát és már az idén elkezdi alkalmazni a jogállami mechanizmust.

Orbán Viktor elhagyja a termet Brüsszelben, 2020. december 11-én. - Fotó: Francisco Seco (AP) / szabad Európa

Kezdhet aggódni Orbán Viktor, mert nagyon úgy néz ki, hogy a Bizottság meggondolta magát és már az idén elkezdi alkalmazni a jogállami mechanizmust. - írja a Bloomberg

Brüsszel álláspontja idáig az volt, hogy előbb meg akarja nézni, mennyire tartja az Európai Bíróság az új eszközt a közösségi joggal összeegyeztethetőnek, miután Magyarország és Lengyelország a luxemburgi testülethez fordult ez ügyben. Ám Jourová, az értékekért felelős alelnök most azt közölte, hogy ha sokáig húzódik, akkor nem várják be az EU legfelsőbb bíróságának állásfoglalását.

Mint mondta, nem kötelező mindaddig elhalasztani a szankciós rendszer bevetését, amíg nincs meg az EB véleménye, mert lehet, hogy addigra már késő lesz. A mechanizmus célja ugyanis az, hogy ne juthassanak brüsszeli forrásokhoz az olyan kormányok, amelyek semmibe veszik a közös normákat. Ez pedig kedvezőtlen fejlemény a magyar és a lengyel miniszterelnök számára, miután egyikük sem hajlandó eleget tenni az EU kívánságának, hogy adják fel az általuk felhalmozott hatalom egy részét.

A magyar politikus esetében 7,2 milliárd euró forog kockán, az ország ennyit kapna vissza nem térítendő támogatásként a vírus gazdasági következményeinek enyhítésére létrehozott alapból. Márpedig ha valóban már ez évben felfüggeszthetik a szubvenciókat, akkor nem lesz semmi Orbán abbéli reményéből, hogy a jövő évi választásokig nem kell megtorló intézkedésektől tartania.

A Bizottság azt mérlegeli a fellépés elrendeléséhez, hogy az adott államban jól működik-e az igazságszolgáltatás, megfelelő-e a közbeszerzések rendszere és független-e az ügyészség – közölte Jourová, aki korábban már kijelentette, hogy a magyaroknál és a lengyeleknél rosszabbra fordultak a dolgok. Ha a verdikt az Brüsszel részéről, hogy be kell fagyasztani az utalásokat, akkor utána a Tanács már kétharmaddal határozhat, így hatástalanná válik az eddig belengetett budapesti, illetve varsói vétó.

Fogy a türelem az Európai Parlamentben

Lassan türelmét veszti az Európai Parlament, amely tegnapig várt hivatalos választ, pl. levelet a Bizottságtól, hogy az hajlandó-e minden további késlekedés nélkül a gyakorlatba átültetni a jogállami mechanizmust, bár az egyes frakciók véleménye e pillanatban nem egységes. - írja a Deutschlandfunk

Az EP márciusban kimondta, hogy ha nem kap érdemi feleletet a megadott határidőre, akkor tétlenség miatt beperli Brüsszelt az Európai Bíróságon. A jogállamiságért folyó harcban ugyanis az idő döntő tényező, és nem lenne jó, ha Magyarország és Lengyelország menetközben visszavonhatatlan tényeket teremtene.

A Néppárt nevében a CSU-s Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnöke most úgy nyilatkozott, hogy ha az EU végrehajtó testülete az ősszel valóban beindítja a mechanizmust, az jó, de az is fontos, hogy a bebiztosítsák a rendszert, azaz azt ne tudja egyetlen kormány sem megtámadni az Európai Bizottságnál. Az EB ebben a hónapban elő akarja terjeszteni az alkalmazás irányelveit, és ha azokat az európai képviselők pár hét múlva jóváhagyják, akkor Brüsszel azt tervezi, hogy a nyári szünet után igen kellemetlen levelet küld a magyar és a lengyel vezetésnek.

Ugyanakkor a szociáldemokrata Katarina Barley, volt német igazságügyi miniszter kijelentette: a parlament részéről a továbbiak attól függnek, hogy a Bizottság megtesz-e mindent azok ellen az országok ellen, amelyek sorozatosan megszegik a jogállami elveket, azaz leállítja-e számukra a támogatások kifizetését. Daniel Freund a zöldektől azt hangsúlyozta, hogy a közelgő magyar választások miatt nincs vesztegetnivaló idő. Márpedig Orbán Viktor nem kaphat annál nagyobb választási ajándékot, ha az unió ősszel kezdi meg a nem hivatalos egyeztetéseket az érintett kormányokkal, mert akkor ki tudja, mikor lesz abból bármiféle kézzelfogható eredmény. A magyar politikus pedig örül, mert nem kell tartania attól, hogy az EU keresztezi terveit.

Nyugtalan a német szabaddemokrata EP-képviselő, Moritz Körner is. Azt reméli, hogy Strasbourg a jövő héten cselekvésre szólítja fel von der Leyent és csapatát. Ezért a liberális csoport azt akarja, hogy az EP mondja ki: az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Azaz – teszi hozzá a jelentés – úgy tűnik, hogy a törvényhozók egyre türelmetlenebbek, ám kérdés, hogy mikor mutatják meg, hogy harapni is tudnak.

Európai vezetők bíznak benne, hogy az Európai Ügyészség beváltja a hozzá fűzött reményeket

Az európai vezetők bíznak abban, hogy a román Codruta-Kövesi és az általa vezetett új Európai Ügyészség beváltja a hozzá fűzött reményeket, vagyis vissza tudja szorítani közösségi pénzek felhasználása körüli korrupciót, ám az új hatóságra már az induláskor hatalmas teher nehezedik. - írja a Spiegel

Túl azon, hogy eleve nem kapott elég embert, ugyancsak gátló tényező, hogy a magyarok, lengyelek, dánok, írek svédek eleve nem csatlakoztak hozzá, mondván, hogy nemzeti hatáskörben kívánják tartani az ilyen ügyek üldözését. Ám egy némelyiküknél alighanem az is szerepet játszott, hogy a korrupció szerves része politikájuknak.

Maga az igazgató kijelentette a tegnapi induláskor, hogy a hatóság az első éles eszköz a jogállamiság védelmében. Véleménye magabiztos, már csak azért is, mert az EPPO csak akkor cselekedhet, amikor uniós alapok kerülnek veszélybe. Tehát ugyanolyan korlátok közé szorul, mint a múlt év végén jóváhagyott jogállami mechanizmus.

De amit mondott, az azért is bátor, mert pont a magyar és a lengyel kormány marad távol, miközben náluk vannak a legnagyobb gondok a demokratikus játékszabályok betartásával. De a tagok között is akadnak olyanok, amelyek nem lelkesednek a szervezetért. Lásd Szlovéniát, ahol Jansa visszadobta a két kijelölt ügyész kinevezését. Nagy valószínűséggel azért, nehogy azok leleplezzék kormánya disznóságait.

Az EPPO azért annyira fontos, mert több országban nincs elég szakember, hogy nyomon kövessék, mire megy el a 750 milliárd eurós európai segélycsomag, márpedig ez jóformán felhívás keringőre a csalók és a szervezett bűnözés számára. A Bizottság szerint két éve jó 460 millió tűnt el kézen-közön.

De politikailag sem mindegy, mit tud végezni az ügyészség. Sokat árthat az Európai Ház tervének, ha kiderül, hogy a pénzek ez része az olasz maffiánál vagy Orbán barátainál csapódik le. (nepszava.hu)