h i r d e t é s

Önkéntesen és önzetlenül az állatokért

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Önkéntesen és önzetlenül az állatokért

2016. július 10. - 09:33
1 komment

Tóth Kriszta három éve önkéntesen menti az állatokat, javarészt cicákat és kutyákat, de megmentett 21 teknőst is. 

Dorka, a német dog, Kriszta kutyusa is egy mentés eredménye

Azért beszélgettem vele, mert szeretném, ha az olvsók megismernék, hogy milyen eszközökkel és mi ellen küzd segítőivel.

Megszámlálhatatlanul sok macskát mentett már meg, amiért az emberek többsége őrült állatgyűjtőnek tartják.

Igazából ezt a megtisztelő címet több menhely vezetőjétől is megkaptam már,meg azt is hogy ne fogadjak több cicát, de amikor őt felhívja valaki egy bajban lévő macska miatt. Akkor tétovázás nélkül adja meg az én telefonszámom. Heti 2-3 hívás a minimum. Az önkéntesekről annyit lehet tudni, hogy mindegy milyen élőlényről van szó. Ha baj van és segítség kell, akkor valahogy megoldjuk. Én magam az életet tisztelem és ugyanezt hallottam másoktól is a "miért csinálod" ? kérdésre.

- meséli Kriszta

Hogy mivel jár, miről szól?

Ha találunk egy cicát, aki beteg, akkor karantén, orvos, gyógyszerek.

- Karantén, de hova?
- Mindenki erején felül teljesít. Általában a fürdőszoba tud a legjobb hely lenni elkülönítésre. De nálam pillanatnyilag a konyha is bölcsődeként működik. A picik ott laknak az anyukáikkal.

- Mivel jár mindez?
- Nagyon sok kosszal , takarítással és a kényelem feladásával.
3 éve teszem ezt, mert látom-látjuk a bajt és rajtunk, önkénteseken kívül nem nagyon mozdul meg más. És mindig az van hogy valahogy megoldjuk. Meg kell oldani. Rengeteg plusz munka. Leülni sosincs idő. Mindenki ezt a nem létező szabadidejében teszi. Sokat kell foglalkozni Velük. Ha vad vagy félős az állat, akkor egy rémálom a befogása és sokszor nem is sikerül.

Szeretem az ilyen hívásokat, mikor mondják hogy ott egy vad cica és mert én vagyok a "szakember", én biztosan meg tudom fogni. Sokszor kevernek össze orvossal is és kérdeznek, hogy mit csináljon mert beteg a macska. És akkor el szoktam mondani hogy sem isten, sem varázsló nem vagyok. El kell vinni orvoshoz!

Sok olyan hívást kapok, hogy itt-ott amott, egy két kismacska, nagymacska van. Csináljak valamit és a segítsen már valaki - jönnek a felkiáltások. A menhely alapítójától Kovács Évától hallottam és terjesztem is ezekre válaszolva, hogy: érezd magad valakinek!

Az emberek, akik hívnak minket - legtöbbször feháborodnak, mert miért nem indulok azonnal a segítségére! Ha a válaszom az, hogy dolgozom és munka után megyek, ha sérült, vigye orvoshoz, vagy ha nincs életveszély, akkor zárja be valahová - nos, ezek a szavak a legtöbb embernek érthetetlenek. Egyrészt, mert senki sem akarja feladni a kényelmét és koszt-problémát sem akar. Mi pedigi azért vagyunk, a mi dolgunk, hogy segítsünk.

Legtöbben azt gondolják, hogy ebből élünk!

Mikor kérem az embert, hogy a kóbór cicát fogja meg, zárja be - ha már azt akarja, hogy elhozzam és biztosan ott legyen és ne potyára autózzak, mert drága az üzemanyag - akkor is néznek rám hülyén, hogy miért, hiszen ezt nekünk valaki kifizeti...

Sokan, akik kismacskát visznek tőlem, azt hiszik szaporítom Őket és nekem tökmindegy hogy hova kerül, mi lesz vele - csak tűnjön el... No, ez nem így van! A legtöbb örökbefogadó nem érti, hogy miért nem adok neki cicát. Fogalmuk sincs arról, hogy mennyi meló, aggódás, gyógyszer és foglalkozás, mire egy pici felnő. Ez egyébként a kutyákra is igaz.

Rengeteg állat pusztul el értelmetlenül. Sok pici macska (kutya is) jön a világra a felelőtlen állattartás miatt. Mi, a felelőtlen emberek után igyekszünk rendbetenni ezeket az állatokat.

Rendkívül fontos az ivartalanítás!

Egyrészt, mert nem születik "felesleges" szaporulat, amit aztán agyonvernek, vízbefolytanak vagy esetleg zsákbakötve fullad meg egy kukában.

Ha kicsit van szíve az embernek, akkor általában várnak addig, míg nem kezdenek mozogni és nem okoznak problémát. Utána dobja csak erdőbe, útszélére, jobb esetben egy áruház parkolójában vagy házaknál teszi ki. Sajnos az is jellemző, hogy költözés miatt dobnak ki felnőtt állatokat - ez számomra a legérthetetlenebb, hiszen 7 kutyával, 9macskával és 21 teknőssel költöztem.

Fontos lenne az emberekkel megértetni hogy állatot tartani nem kötelező! És ha már megvan, de problémássá vált, akkor nem a kidobás, vagy éppen a bezárása, megölése a megoldás! Általában a menhelyeken teltház van és macskákkal nem nagyon foglalkoznak. Nem hoz pénzt, csak viszi. Nyűg az elhelyzés-gondozás. Kutya esetén is egy segítséget kérő sok elutasítást kaphat egy menhelyről. Macska esetén még többet. Viszont nem szabad feladni! Mindig találni egy önkéntest, aki igyekszik segíteni! Érdemes tudni azt is, hogy nagyon sok állatorvos is segít bajbajutott, kóbor állatokon és nem szoktak sokat sem kérni vagy éppen semmit. Persze nem flancos állatklinikákra gondolok.

Az emberek merjenek segítség kérni bajba jutott, beteg sérült állatnak! Persze az ivartalanítás a legjobb megelőzés! Nagyon sok esetben egy kidobott pici állaton már nem tudok segíteni. Nálam az elmúlt hetekben 24 cica halt meg. Fejletlenül kidobják és hiába minden, a fertőzések, az alultápláltság - vagy esetleg szervi bajok miatt a szervezetük feladja.

Annyira nem vicces egy tenyérnyi állat haláltusáját végignézni.

Ismerek, kapcsolatban vagyunk Szentendrétől Győrig " kollégákkal".

Ami segítségre szükségem van folyamatosan az élelem, gyógyszerek, bármilyen textil, amit állat alá lehet tenni. Építőanyag, bontott bármi, mert szeretnék egy épületet létrehozni Nekik, ahol lakhatnak. Ha egyesület létrehozásában segítene valaki, akkor lehetne áruházakban élelmet gyűjtenünk. Egyesületként lehetne tárgyalni önkormányzatokkal a kóbór állatok helyzetének rendezéséről.

Praktikus lenne Bécsi mintára cicahoteleket létrehozni közterületeken, egy-egy lakóközösség fogadhatná örökbe az egyébként is ott élő kobór állatokat. Megértetni, megtanítani, hogy hasznosak, hiszen megszabadítanak a rágcsálóktól. Ivartalanítás után nem kellene aggódni a túlszaporulattól sem.

Eszembe jutott, hogy sokan nem tudják, mit tegyenek, ha egy rosszul tartott, bántalmazott állatot látnak valakinél. Alaphelyzetben a területileg illetékes jegyzőnél kell bejelenteni, aki nagy valószínűséggel továbbítja az ÁNTSZ -nek. Ha ők azt tapasztalják, hogy a probléma valós, akkor utasítják a gyepmestert az elkobzásra. Persze, ha valami nagyon brutális esetet lát valaki akkor, rendőrség. Ha nem magánterületen van, akkor viheti bárki állatvédő a bajbajutottat. Persze nem sokan veszik fel a kesztyűt, hiszen kevesen vállalják a bejelentés/feljelentés utáni procedúrát

Sokszor nehéz a magánterületen rosszul tartott, bántott állatot kimenteni. Van, hogy egyik nap megkérik a "gazdit", hogy biztosítson jobb körülményeket - másnap viszont lehet, hogy mire visszamennek, már nem lesz sehol. Elűzi, megöli, ki tudja. Nehézkes és hosszú tárgyalásokat folytatnak fajtamentők is szaporítókkal például. Sokan akik nem tudják eladni az állatot, egyszeűen agyonverik

Aki bármilyen segítséget tud adni, vagy támogatná Tóth Krisztáék munkáját, hívja bátran a 06 70 410 8052-es telefonszámot!

1 komment