h i r d e t é s

Nyilvánosságra hozott SRI-ügyészség paktum

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Nyilvánosságra hozott SRI-ügyészség paktum

2018. április 02. - 12:34

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pénteken nyilvánosságra hozta az eddig titkosnak minősített együttműködési megállapodást, amelynek alapján a belföldi hírszerzés résztvett, alkotmányellenesen, az ügyészség által végzett büntetőjogi eljárásokban.

A megállapodást a SRI és a legfőbb ügyészség vezetői 2009 februárjában írtak alá. A dokumentum titkosításának feloldását Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérte. A médiában már évek óta információk jelennek meg a titkos megállapodások létezéséről, elfogadásuk körülményeiről. Klaus Johannis államelnök március 16-án egy közleményben tisztázta, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács nem fogadott el titkos megállapodásokat, amelyek a hírszerzés és az ügyészség, illetve egyéb intézmények között jöttek létre. Ez utóbbiak saját hatáskörben kötötték meg, közölte az elnöki hivatal, amely ezáltal megerősítette, hogy léteznek a megállapodások. Toader ezt követően fordult a legfőbb ügyészséghez és kérvényezte a titkosításuk feloldását.

A közzé tett dokumentum szerint a SRI és a legfőbb ügyészség – illetve annak alárendelt intézményei, a korrupcióellenes és a terrorizmusellenes ügyészség – a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetében hasznosítják a rendelkezésükre álló információkat, megosztva egymással azokat. A megállapodás szerint az ügyészség vállalta, intézményei révén gyorsan hozzájárul a hírszerzés által kért lehallgatási engedélyek jóváhagyásához, a két intézmény közös operatív csapatokat hoz létre a bűncselekmények felderítése érdekében, a titkosszolgálat pedig minden technikai segítséget megad az ügyészségnek a lehallgatások végzésében. Ezeket a lehallgatásokat a hírszerzésnek kellett végeznie saját technikai felszerelésével, akárcsak az átírásukat és lefordításukat, amennyiben szükséges volt. A dokumentum szerint a két intézmény közötti információcsere rendszeres volt, a SRI a bűnmegelőzősben is felelősséget vállalt, vagyis nem csak az ügyészség kérésére, hanem hivatalból is értesítenie kellett a vádhatóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelte.

A záró rész szerint ez a dokumentum hatályon kívül helyezett a felek között létrejött más, korábbi megállapodásokat, így például a 2003-ban, a 2004-ben és a 2007-ben megkötötteket.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács még Traian Basescu volt államfő idején sorolta a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is résztvett. Az alkotmánybíróság 2016 februárjában az alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a büntetőeljárás szerint a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetnek lehallgatásokat. Később a Cioloş-kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.

 

szabadsag.ro