Sokszor vádolják oroszbarátsággal, putyinbarátsággal a magyar kormányt, mi az, amit esetleg mégis kifogásolna Oroszországgal kapcsolatban?

 – dobta fel a labdát Okszana Bojko, de a miniszter kitért előle:

Mi Magyarország-pártiak vagyunk, minden döntésünk a nemzeti érdekből indul ki

– mondta Szijjártó, megjegyezve, az általa gyakran felidézett motívumot, amely szerint ha a nyugat és a kelet konfliktusban van, annak Közép-Európa mindig szenvedő alanya.

„De hát voltak sötét fejezetei a magyar történelem Szovjetunióval kapcsolatos részének” – vetette fel a riporter, Szijjártó azonban megismételte: Magyarország pragmatikus kapcsolat híve Oroszországgal, ez tűnne jónak az amerikai-orosz és az EU-orosz viszonylatban is.

Az oroszok dolga Oroszország kritizálása

A választ túl diplomatikusnak találva Bojko még kétszer megismételte a kérdést, de nem sikerült semmilyen kritikus kijelentést kicsikarnia Szijjártótól.

Kell, hogy legyen valami, amivel nem ért egyet

az oroszországi folyamatokat illetően.

Nem vagyok orosz állampolgár, miért kéne kritizálnom Oroszország belügyeit? Mi ilyet sosem csinálunk...Nem vagyunk a mainstream része ebben a tekintetben

 – mondta a külügyminiszter, miért nem kritikus a magyar kormány.

„Nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy kritizáljak”.

Nem akarok nevetséges lenni, Magyarország egy kis ország, 10 millió lakossal, Oroszország nagy, több, mint 130 millióval, hogy festene, ha én oktatnám önöket ki arról,

hogyan rendezzék be az életüket – kérdezte Szijjártó, aki ezek szerint úgy érzi, a kifogások megfogalmazásának joga méret kérdése.

Ennek ellenére könnyebben kifogásolta az EU-t, amely Szijjártó szerint kettős mércét használ, amikor az Északi Áramlat bővítéséről van szó, miközben a Déli Áramlat megépítését nem támogatja az Európai Bizottság.

Talán azért, mert az Európai Bizottság attól tart, hogy a Déli Áramlatban kisebb országok vesznek részt, akik kevésbé tudnának ellenállni az orosz nyomásnak

 – vetette fel az újságíró, mire Szijjártó

kijelentette: a Déli Áramlattal kapcsolatos kifogások éppúgy igazak lehetnének a Németország számára fontos Északi áramlat esetében is, a különbség a két Gazprom-vezeték között csupán a részt vevő európai cégekben van.

Ha az olasz kormányfő, vagy a német kancellár jön Moszkvába, vagy Putyint fogadja a francia elnök, akkor senki sem beszél oroszbarátságról

– mondta Szijjártó, kifogásolva, hogy Magyarországot viszont ez a vád éri a rendszeres Putyin-Orbán találkozók kapcsán.

Igaz, a külügyminiszter nem említette, hogy miközben az európai vezetők komoly kifogásokat fogalmaznak meg, a magyar kormány 10 milliárd eurós hitellel megolajozott, hosszú távú atomenergetikai beruházásról állapodik meg az orosz féllel.

Szijjártó szerint Magyarország rövid távon nem a gázforrásait, csak az Oroszországból érkező földgáz útvonalát tudja diverzifikálni.

A folyékony földgázhoz (LNG) szükséges infrastruktúra nem épült ki a horvát kikötőben, Románia nem építette ki a kétirányú gázvezetékeket, így alternatív forrásokra Magyarország nem számíthat.

Szijjártó szerint egyértelműen politikai okokból fúrta meg az EU a Déli Áramlatot.

Oroszország nem fenyegetés

Szijjártó megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést, bár Magyarországnak „vannak olyan barátai, akik szerint Oroszország fenyegeti az ő országukat”, Szijjártó szerint ezzel Magyarország nem tehet mást, mint tudomásul veszi.

„Közép-Európa nem engedheti meg, hogy ne beszéljen, ne kooperáljon Oroszországgal” – jegyezte meg Szijjártó. „A földgáz 85 százalék gázimport Oroszországból jön, amit Nyugat-Európa nem tudna pótolni”

– mondta Szijjártó, megismételve azt az adatot, amely szerint Magyarország áruforgalma szankciók miatt csökkent 6,5 milliárd dollárral Oroszországgal és a posztszovjet államokkal – bár ezt a szankciókkal összekötni elég súlyos ferdítés.

index.hu