A magyar gazdaság kilátásai bizonytalanok, de a monetáris- és fiskális politikák szigorítása jó irány. Ennek és a külső tényezőknek a hatására az infláció és a fizetési mérleghiány jövőre jelentősen mérséklődhet, de azért még bőven van teendő - ezek közül a legfontosabb, hogy a kormány által bevezetett árszabályozási intézkedéseken lazítani kell - írja az IMF az évente esedékes 4-es cikk szerinti felülvizsgálata után kiadott közleményében. - írja a Portfolio

Lazítani kell az árstopokon

Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott – írja elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A központi bank 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.

A szigorú és következetes szakpolitikai mix valóban fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot

- íjrák, majd hozzáteszik:

Az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.

Ugyanakkor jól célzott támogatásra van szükség ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatottakra gyakorolt hatását. Az alapkilátások körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a szükséges átfogó gazdaságpolitikai szigorításnak rugalmasnak és adatfüggőnek kell maradnia – hívják fel a figyelmet.

Visszapattant a gazdaság, de jön a lassulás

Miközben a koronavírus-válságból való kilábalás kezdett beindulni és a munkaerőpiac feszesebbé vált, a gazdaságot ellátási lánc zavarok, az energia- és nyersanyagárak emelkedése érte, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja felerősített, valamint aszály sújtotta. A 2021-ben (a GDP 7,1 százalékát kitevő hiánnyal) és az idei év elején folytatott laza költségvetési politikával együtt ezek a sokkok fokozták az inflációt, amely jelenleg az egyik legmagasabb az Európai Unióban (EU), és a folyó fizetési mérleg nagymértékű hiányt mutatott. Az árfolyam leértékelődött és a finanszírozási költségek megnőttek, mindkettő nagyobb mértékben, mint a hasonló adottságú országok esetében – írják a közleményben.

A gyors fellendülés után a gazdasági növekedés veszít lendületéből, és jelentős kockázatok jelentősen ronthatják a kilátásokat

- írják.

A növekedés 2022 első felében továbbra is nagyon erős maradt, és az év során várhatóan megközelíti az 5 százalékot. Azonban 2023-ban erőteljes lassulás várható, mivel a magas infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét (a rugalmas munkaerőpiac ellenére), a gazdaságpolitika szigorodik, a külső kereslet gyengül, a finanszírozási költségek emelkednek, és a bizonytalanság terheli a beruházásokat. Az IMF alapforgatókönyve szerint a nemzetközi energiaárak várható mérséklődése és a belföldi kereslet visszaesése miatt a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan jelentősen javul, az infláció pedig 2023 végére egyszámjegyűre lassul. "A kilátásokat azonban jelentősen ronthatják a lefelé mutató hazai és globális kockázatok, többek között a várt uniós források nem időben történő vagy nem teljes átadása, a vártnál magasabb globális finanszírozási költségek, a vártnál magasabb nyersanyagárak és az orosz gáz uniós szintű elzárása" - írják.

Folytatni kell a szigorítást

"A következetesen feszes és hiteles költségvetési és monetáris politikai kombináció fenntartása kulcsfontosságú az infláció kezelése és a gazdasági egyensúlytalanságokból eredő sebezhetőségek csökkentése érdekében" - írják. Ugyanakkor szerintük jól célzott támogatásra van szükség a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítéséhez. A volatilis globális környezetben, amelyben a finanszírozási feltételek szigorodnak, óvatos politikára van szükség a rendezetlen piaci feltételek kockázatának elkerülése érdekében.

Az IMF szerint a 2023-as költségvetésben tervezett költségvetési kiigazítás megfelelő.

A kormány idén a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiányt vár. A kormány célja, hogy 2023-ra a GDP 3,5 százalékára csökkentse a költségvetési hiányt. Erre a szigorúbb költségvetési irányvonalra azért van szükség, hogy az adósságot csökkenő, de még mindig jelentős finanszírozási szükségletek és növekvő költségek mellett csökkenő pályán tartsák, valamint hogy kiegészítsék a monetáris politikát a kereslet és az infláció visszafogásában – írja az IMF.

A költségvetési pufferek újjáépítése a jelentős kockázatokra való tekintettel tanácsos. Újabb sokkok hiányában a 2023-ra tervezett kiigazítás megvalósíthatónak tűnik szerintük az infláció és az új adóintézkedések által ösztönzött magasabb bevételeknek, a 2022-ben végrehajtott egyszeri kiadások feloldásának, az áru- és szolgáltatási kiadások csökkentésének, valamint a beruházási projektek elhalasztásának köszönhetően. Az olyan keresleti sokkok, amelyek jelentősen gyengítenék a várt növekedést, arra késztethetik a kormányt, hog a szükséges költségvetési kiigazítás üteme valamivel fokozatosabb legyen. Ezzel szemben a kínálati sokkok vagy a vártnál szigorúbb finanszírozási feltételek élesebb költségvetési kiigazítást tehetnek szükségessé.

A kiigazítás összetételét azonban javítani lehetne a növekedésre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében

– hívják fel a figyelmet.

Kerülni kell az árstop-intézkedéseket

Az IMF szerint az energia- és a bankszektorra kivetett átmeneti váratlan adókat a lejáratukkor meg kell szüntetni, mivel az utólagos adók a beruházások visszaszorításának kockázatával járnak, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét. Szerintük a nemrégiben megemelt pénzügyi tranzakciós adó torzító hatású. "A késedelmes beruházási projektek gondos rangsorolása fontos a termelékenységet leginkább növelő tőkeberuházások megőrzése érdekében. Az EU-ban az egyik legmagasabb áru- és szolgáltatási kiadások aránya mellett valóban van lehetőség a működési kiadások csökkentésére, amit a hatékonyság növelésével kell elérni, amennyire csak lehetséges, az alapvető közszolgáltatások megőrzése mellett" - írják.

Az IMF szerint kerülni kell az árplafonokat, mivel azok hozzájárultak a gazdasági egyensúlyhiány növekedéséhez, és nem hatékonyak az infláció elleni küzdelemben.

"Az egyes termékekre vonatkozó árplafonok miatt mesterségesen alacsony árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelik át, csökkentik a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek lehetnek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az üzemanyagok árplafonja az üzemanyagok iránti kereslet megugrását eredményezte, ami növelte az importot. A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció - amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban - megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték" - írja a Valutaalap.

Az IMF emlékeztet, hogy míg a hosszú ideje fennálló háztartási közüzemi árplafon (ezt hívjuk mi rezsicsökkentésnek) megvédte a háztartásokat az energiaköltségek ugrásszerű növekedésétől, a gazdagabbaknak nagyobb előnyöket biztosít, nem ösztönöz az energiatakarékosságra, és hozzájárul a kereskedelmi mérleg romlásához.

Ez viszont nyomást gyakorolt az árfolyamra és a hazai inflációra.

"Az átlagot meghaladó fogyasztásra vonatkozó háztartási közüzemi árplafon augusztusi lazítása egy lépés volt a helyes irányba, de az energiatakarékosság ösztönzéséhez többre van szükség, mivel a hazai árak továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a költségek még mindig magasak, és az energiaellátásra nehezedő nyomás sokáig tarthat" - írják.

A kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban enyhítené a magas infláció hatását az IMF szerint. "Hatékonyabb megközelítés lenne a meglévő szociális biztonsági hálókon keresztül történő célzott transzferek vagy egyösszegű kifizetések biztosítása a kiszolgáltatott háztartások számára. Ez segítene megvédeni őket a megélhetési válságtól, miközben az intézkedések költségvetési költségeit is visszafogná" – javasolja a Valutaalap.

Az MNB-nek fenn kell tartania a szigorú monetáris politikát

Szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és tartósan nem enyhül – írja az IMF. Emlékeztetnek, hogy a 18 százalékos kamatláb jelentős szigorítást jelentett a monetáris politikában. "Figyelembe véve a maginfláció még mindig gyors ütemű növekedését, amely Európában a legmagasabbak közé tartozik, és a még mindig feszes munkaerőpiacon a bérinflációs spirál kockázatát, ez a szigorítás továbbra is helyénvaló" - írják. Felhívják a figyelmet:

A nagyfokú bizonytalanságban az alulszigorítás lehetséges költségei (magasan rögzült infláció) meghaladják a túlszigorítás költségeit (gazdasági aktivitás visszaesése).

Az IMF szerint monetáris politikának továbbra is adatvezéreltnek kell maradnia, és arra kell összpontosítania, hogy az inflációt a cél felé terelje, ehhez időre lehet szükség. "Üdvözlendő az MNB elmozdulása a hagyományosabb likviditásszűkítő eszközök felé, mivel ez hozzájárulhat a monetáris politikai transzmisszió erősítéséhez". Hozzáteszik: a jelzáloghitelekre és a kkv-kamatlábakra vonatkozó kamatplafonokat azonban nem szabad a jelenlegi lejáratuk után meghosszabbítani, mivel ezek akadályozzák a monetáris szigorítás transzmisszióját, ráadásul visszatartják a körültekintő hitelkeresletet, és nem célzott módon támogatják a hitelfelvevőket. A magyar bankszektort egyébként ellenállónak ítéli meg az IMF, de a pénzintézetek marzsai csökkenhetnek a közeljövőben.

A következő tél kritikus lehet

Az energiaellátás biztonságának megerősítése kritikus fontosságú, de időbe telik szerintük. Magyarország sürgősségi intézkedéseket hozott a gázhiány elkerülése érdekében: ezek közé tartozik a gáztárolók magas szintre való feltöltése, amely most az éves fogyasztás több mint felét fedezi, valamint további importszerződések kötése a Gazprommal - emlékeztetnek. "Magyarországnak az orosz gáztól és olajtól való diverzifikációs képességét korlátozza, hogy földrajzi elhelyezkedése miatt tengerparttal nem rendelkező ország, és hogy képes jelentősen csökkenteni a gáz részesedését a teljes energiamixben.

Ez kockázatot jelent a 2023-24-es télre nézve, és a kereslet kiigazítását elősegítő intézkedések szükségességére helyezi a hangsúlyt

- írják, majd így folytatják: a gáztól való diverzifikáció több éven át tartó jelentős beruházásokat igényel, elsősorban olyan projektekbe, amelyek a háztartásokat a gázüzemű fűtésről a villamosenergia-alapú fűtésre irányítják át, csökkentik a gáz részesedését az energiatermelésben, és megerősítik az elektromos hálózatot az alternatív energiaforrások, köztük a napenergia kezelésére. E nagyszabású beruházások finanszírozásának biztosítása kritikus fontosságú az IMF szerint.

Optimista a korrupcióellenes intézkedések kapcsán az IMF

Az IMF szerint az átláthatóság és a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése javítani fogja az üzleti környezetet és a közkiadások hatékonyságát. Az EU-val konzultálva a kormány szabályozási és intézményi reformokat indított a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a korrupcióellenes keretnek a megerősítése érdekében - olyan területeken, ahol az elmúlt években a megítélés mutatói elmaradtak az uniós versenytársaktól - írják.

Emlékeztetnek, hogy a fentiek mellett a központi bank folytatja a pénzmosás elleni keretrendszer megerősítését a nemzetközi FATF-előírásokkal összhangban. Az ezeken a területeken elért folyamatos előrelépés hozzájárul az üzleti környezet, a hosszú távú növekedési kilátások és a közkiadások hatékonyságának erősítéséhez. (Portfolio.hu)